Page 106 - KEPÉNÉ Bihar Mária - Hetés népi táplálkozása
P. 106

104 Az étkezés rendje és alkalmai

           a nehéz fizikai munkát végző férfiakat illették és nem a gyermekeket, mint napjainkban. A férfiak,
           hogy jobban bírják a munkát, mindenhez ehettek kenyeret is. A kenyérrel való bánásmódhoz kötőd-
           tek a legszigorúbb szabályok. Ha az étkezésnél jelen volt a gazda, csak ő szelhetett belőle, az egész
           kenyér megkezdése előtt pedig késsel keresztet vetettek rá, hogy megszentelődjék. A legtöbb hetési
           családban úgy szerették, ha a gazdasszony szedett mindenkinek az ételből.

           A népi táplálkozást nem jellemezte a tálaló- és evőeszközök sokasága. A 19. és 20. század fordulójáig
           általánosan elterjedt gyakorlat volt, hogy a családtagok egy tálból ettek és nem külön tányérból. Az
           ételhez először a gazda nyúlhatott, majd életkor szerinti sorrendben a többiek. Mindenkinek maga
           elől illett szedni, nem volt szabad átnyúlni a másik előtti részbe, még akkor sem, ha ott jobb falat kí-
           nálkozott. Az asztal tisztántartása érdekében a kanalat a tál széléhez érintve lehúzták, utána pedig a
           másik kezük tenyerét vagy a kenyérszeletüket az evőeszköz alá tartották, nehogy lecsöppenjen az étel.
           Evőeszközként elsősorban a kanál és a bicska szolgált, villát egészen a 20. század elejéig kevés helyen
           használtak. Az étkezéssel járó természetes testi reakcióknak, például a csuklásnak, a böfögésnek és a
           szellentésnek a nyilvánosság előtti felvállalásában a paraszti illem nem látott semmi kivetnivalót.
           Az étkezés időpontját másoknak is illett tiszteletben tartani. Ebédidőben nem illett más házához
           menni. Ha a szükség mégis úgy hozta, hogy látogatóba kellett menni, akkor azt a legrövidebb idő
           alatt igyekeztek elintézni. Már a kisgyerekeket is arra tanították, hogy nem szabad sokáig más házá-
           nál maradniuk, zavarniuk az étkezést és elfogadniuk a kínálást, hiszen a legtöbb helyen csak annyi
           ételt készítettek, ami éppen elég volt a családnak. A közös családi étkezéseket egészen a 20. század
           közepéig szinte minden hetési családban hálaadó ima zárta.

                                                         Hetés népi táplálkozása
   101   102   103   104   105   106   107   108   109   110   111