Page 2 - Muraszombat_es_videke_1888

(lette*; mindezek láttára a kétségbeesésig szorongó lélekkel kellene nenya sztiszkávanov düsnov vosztjov bi nam terhelő gór szk ricsati,
felkiáltanunk, ha váljon nincsen hát semmi az ég alatt, a mi daczol- jeli nejga uika pod szijvov nébov, stero bi z-vrejm eua vilién b.liko
hat az idők viharaival, a term észet m egzabolázhatlan haragjával, a j vojűvalo, te natúré szrditosztjov, stera osztáne na onoga hipa dokecs
mi megmarad mindaddig, inig az idők véget érn ek ?! I vrejmena dőli ne pretecséjo?
Ne jö jj kisértetbe háborgó lélek ! Ne pridi vu szkűsávanye dáma düsa!
Igen, van a világrendben ami mindezeknél állandóbb és erősebb J a jeszte vu szvéta rédi, ka obertij na sztálnejsom , na mocs-
alapokon nyugszik: a jótétem ények, a melyeket életünkben elkövet­ nejsoin fundamentonii prebivo : ta dobrocsinejnya, stera vu zsitki do-
tünk, azok a kiolthatlan fénypontok, melyek elkísérnek bennünket pnu szémo, oni nevgaszni s/.vetli punkti, steri nász szprevodijo ii i
múlandó testünk öröknyughelyéig, a sirig, s a felett égnek, a felett nasega fejla pocsinka illesztő do grob i, i ober tóga goríjo, ober tóga
világítanak még akkor is, a midőn bár milliókat érő építm ényeink szv ijtijo escse teda, gda bár mi Ilié vrejdne náprave konczi to kinicsno
régen a setét feledés homályába merültek. — Van a mi örök e sok pozáblenyé posztáue. — Jeszte, ka je na veke térpécse, ka nász
múlandóság m ellett, a mi felemel bennünket és megvéd a csüggodés- prezdigne i obc-uva od c/aglivoszti: ta vera, tóga csbivecsausztva
tő l: a hit az emberiség jobb jöv őjéb en ! bougs" :a prisesztja.
Százakat látunk köröttünk élni c-.alc a mi szűk társadalmi kö­ \ ti nasern vouszkom tűvárisüvanyi szmo okouli szélié nisteri
rünkben is, a kik alig érdemlik meg az ember-neve*; akik csak a k ­ sztotiii vidili, ki szó komái vrejden to cslovecso imé, ki sze szaino
kor buzdulnak fel tettre, munkára, lu abból anyagi hasznot húzhat­ teda prebüdijo na delo í dclavnoszt, esi z-onoga liaszek morejo vlecsti,
nak, a kikben az érzés egyetlen egy húrja sem rezzenik, habár em­ v-steri sze edne sila negyene, esi bár szvoje blizsánye vidijo okouli
bertársaik százait látják is maguk körül étien, ruhátlan elveszni, de sxébe gléd terpeti i nága bodoucse, ali esi nyim kaj terbej, ali na-
türelmetlenül sziszednek, — jajkiáliariak, mihelyest saját nyomorult j pamet vzemejo, ka nyiin kaj fali, z-jajom kricsijo, zsalosztno i tak
énüknek legcsekélyebb kellem etlenséget kénytelen észrevenni és el­ pouieg zavrzseiioszti v-cseineraj szküsimo, ka taksi líidjé vu neszpa-
szenvedni, s ily megvetendő jellem vonásuk m ellett a boszaiikodással metiioszti, vu szleposzti sze ualeczi od krivni seregov zabáiványüjejo.
vegyes csudálatt&l tapasztaljuk, hogy ily egyének az értelm etlen és Nevolno Itiszaoszko krnlüvauye! Na tou czim pr.iti, na tou sze
ostobaságában könnyen félrevezethető tömeg által bálványoztatik — naszbenyati. stero sze nájbole gíble vu cslovecsem zsitki, tou je tou
tömjéneztetik. tejla dobrouta! T.iksi líidjé /aisztino pri grobi vesznejo, szamo nyi-
Nyomorult pünkösdi királyság! Arra építeni, arra támaszkodni, ^ hove szkoposztni vkíip szprávlene jezeniike znájo eden krátki czajt,
a mi legingatagabb az emberi életben, tudniillik a testnek jóléte ! j ka szó zsiveli, i po prvoj s/Jrsznyenoszti, sze nyihovo imé dolizbríse
j pred prisesztnoga odvetka táble. ka tá náj uazáj nigdár ne pride.
Az ilyen emberek igazán megsemmisülnek a sírnál, csupin nyomorult
kufárkodással kuporgatott ezreik tudjak még rövid ideig, hogy éltek, j I) )broc>iuejnya — i blízsnyi lübézen szó navöke valón, ona vo-
és az első rázkódás után nevük letörlődik az utókor em lékezetének jüje z-merti Inosztjov, naj prebíva vu uami vervauye, ka pride vrej-
táblájáról, hogy oda soha többé vissza ne léi jen . I mén na cslovecsáiis/tva blájzsensztva gledoucs, eden véksi mertük,
j gda nodo ta zvöm snya szoudili ti líidjé eden na drügom, gda poste-
A jótétem ények, a felebaráti szeretetnek tényei örökké valók,

| nyé naj penezi ali bogasztvo bode imprej noszilo to niocsno zásztavo,
azok daczolnak az emberi múlandósággal. — legyen meg bennünk a
j koga et.a zadovoiuoszt, eta vervauye pela, on szvoj zsítek vsze zkein
bit, hogy eljön az idő, az emberiség boldogulásának egy magasabb

* lada k-postenyej, i kak je inogoucsuo szvojim blizsányim na szlüzsbo
foka, midőn nem külsőségek után Ítélik meg az emberek egymást,
midőn a becsületesség és nem a pénz, a gazdagság fogja feltétlenül por e-i. on de bogatejsi pouieg vsza szirm astva szvojga od onoga.
; ki szvetloscoi i bibori plava, On néma kaj zsalüvati koga düsa je
elöl hordozni a diadal zászlaját.
; >ziiomaska. Vörte szveto vadlüvanye, ti pravicsni, ti posteni liidi je
A kit e meggyőződés, e hit vezet, az életét, mindenét becsületes­
j *o prisaszt.no, oni de öroküvauye, ki tou vörju, on ne merje na veke!
ségének s a lehetőségig em bertársai jólétének szolgál itára fogja szen­
telni, az gazdagabb lesz minden szegénysége m ellett is annál, a ki
fényben és bíborban úszik, annak nincs mit irigyelni altól, kinek lelke Doraácsi i zviinszki glászi.
szegény. — Higyjétek a szent hitvallást, az igazaké, a becsületes Vs*«» v c s ltiii rilila r a m iia/ .iián ,r« */,«* (Isi, ka rn tóga ezila
embereké a jövő, azoké az öröklét, a ki ezt hiszi „az nem hal I volo. ka i i j i:apr<*|iiodécsi veski poglavárje tem lez.se j k-nasim novmam
I pridő, ka do s/.i j« dali iio-ziti. onim szó od 1888. le ta m ao sza­
meg örökké!"
m o za 2 f r t d áv alo bode.
n Muraszombat és vidék*?* vödávar.
Helyi és vidéki hírek. — . \ o l á r u s á n i n o v c s l i i p o g l a v á r o n v u p i u k o . Poumlimo
I '•sc,<i*. ka pred dvöma letoma, kak je zsmetno s/.padmdo u;íj vecs ves/.nic/.an

Iiü/.sé<> Itir á iu k iiu li i m lo iiiá s ii 1 ! Azon délből, hogy lapunk­
hoz a községeiüljáróság könnyebben hozzájuthasson, tudomásra hozzuk, mi­ ! bike nőt ri s/.právlanye, ino j»rout,i tömi esőse na doszta ni esz táj csijs/.ie pl
sz e rin t 1888. év tő l kezdve a k özségi b irá k 3 í r t h e ­ ni'*na itak fahjo. Minisztérium zdaj prijliko dájo ves/.nic/.an. steri pri dobro'i
ezajti -/pániét jov do /mali oditi, ka vnajfalejsen CZ**jni notri szpraviti do
ly e tt 2 f r t előfizetési d ija t fizeth etn ek . inogli bike. szamo naj notáruske ne zaniiidijo potrejbue veszniczan szpou-
A „Muraszombat és vidéke- kiadóhivatala. ! illenek dati. Naj vértovje nepo/ábijo, ka lejpo niáro szamo od mocsnoga
I4 ürj« *g t> kő la é s k ö z s é g e l ö l j á r ó k L i i l ö i i ü * f i g y e l m é b e ! j ino bre/.i falinge s/.toécsega bika h-jko csákajo ino pouvajo. One vesznie/.*?
Emlékezünk még, hogy két évvel előbb mily neh -zíre esett a járás legtöbb j sterin szó bikouyje potrejbni. na té szíren prosuyoii morejo dati szpij<zati
községének a tenyészbikák beszerzése, s ennek dadára a tisztavérü tenyész­ j na tou 50 kr. sti-mpelna djáti, ino „földmivelési minisztériumi* do február
állatok a legtöbb helyen most is hiányzanak. — A minisztérium most a l­ | mejszoczii lő-tóga dnéva po politisko] biroviji ponti notri po-ziati. Vö tá-
kalmat nyújt a községeknek melyek kellő időben észszel élni tudnak, hogy | lányé po april lö-lin bode. Ednoga bika c/.ejna do náj vékse 160 rainski
« legjiitányosahb áron szerezhessék he tenyészállataikat, csak ne mulasszak bode ino tou vesznie/.*? pou driijgo leto v-tríj glijuivi rátaj morejo plácsati
el a körjegyzők a tenyészállat megszerzésén* kényszerült községek kellő idő­ i n o tiiks»? vesznie/.*? síire szvoje vesk*i dos/.tájano vr.jduoszt nejniajo. od
ben Ügyellueztetését és felvilágosítását. El ne felejtsék a gazdak. hogy S'.ép biroviji? sztráui gór poszlanon prosnyi ouo uapr**j idejuye niájo, ka biká
szarvasmarhát csak hibátlan és erőteljes ka a: in lehat a :v-dni ! Azon köz­ kseuki. szamo t*»ga p»» s/.keibi ino rédonia morejo meti sze nyin na niicz
ségek. amelyeknek tenyészbikára szükségük vau ez iránti kérvényeiket 50 v*» dá. rávuok fáksega biká nej szamo vesznie/.**, nego jedijlli vértovje liidi
kro bélyeggel ellátva és a főidőn v.dési miniszter illáihoz d l m ez ve, február h-jko dobijo. V-tón vcsaszi na znúiiye dátno ka szobocska vérsztva drüzsdba
hó lo-ig tartoznak a szóig*bÍró<ág utján b ■küldeni. A kiosztis április ló-ke sze onim vesz.nic/.an ali pa jcdijtiim. steri táksega biká meti scséjo, 10 rainski
után történik. - Egy-egy Inka ára legfölebb löd frt lesz, s e/cu árt a po.iioitcsi na leto dá, za steroga volo vöplaesilo szigdár v-gyesz.en morejo
községek másfél év alatt, bárom egyenlő részletben tartoznak megfizetni , sztopáje liapraviti pri szoboeskoj driizstvi, stera tou vö plácsa. *1
m**” minden faluban, de van már minden vidéken kitiiuő jő faj bika. nem kovje. nődé zsmetno táksi z-povauyo. stero sze toti hitro nemere zgoditi, ár
lesz tehát nehez a faj nemesítése, ami hamar ugyan nem történ!i ?tik, ni *rt kaksté dolnr phmenyák je tak bik, esi je krava nevolna ueniore vcsaszi
bármily nemes faj legy-n is a bika. a mely fede«. In korcs a tehén, nem j takse tele szkotiti, v-sh rom bi taksa krv bili liki je v-ocsi nyegvom, ár to
b'h«*t annak a borja mindjárt olyan véri! mint az apja, mert a borj i nem tele neherba szamo ocsinszke lasztivuoszti, nego berba uikaj tüdi od materé,

örököli át egyedül az apja tulajdonságait, hanem át örököl valamit a', anyától ali esi )*• -/.se Ion to prvo bougse, i tou sze pá k-dobromi plemenyáki püsztí,
is, de ha az első nemzedék javul és e/.t azután is iiét nemes aj* i állattal ■ teda zse z-tála te e«io zadobleni.
párosítják, már akkor jóformán el vau érve a czél.
A/.ert mindenki csak nemes faj bikával fedeztesse tehenét és mennél /áto eden vszáki naj szvojo kravo /.-netnoske plojé dobroga plemena
gondosabban nevelje a borjut, mert jő teli mre csak ngy tehetünk szert, ha ; bíki piszlí, i kém bougse gór líráni témbole. ar dobro kravo szamo tak <lo-
azt már borjú korában jól tartjuk, jól tápláljuk, legtöbb táplálékra vau 1 bíuio, esi tele vu mladoszti dobro líráuimo. Najvéksi zsívis potrebüje to t*?ie
szüksége a borjúnak első éves korában, inért legtöbbel női az első évben i n J11 j': b?to sztaro, ár naj v*?cs raszté vu prvom leti i os/.novlényé vu prvom
és kifejlődésének alapját, az. első évben nyeri, nagyon roszul cselekszik teli.it | leti dobi, lugoje esiní ou, ki od csl«>vee.sega zsivisa vu prvom leti ka vkraj
az. aki kivált a/, első évben elvon valamit a borjú Laplálékálol, Inába pró­ j vhCsó. xaobsztom próba to zatuüdjeno vu driigom. trétyem leti, dopmeszti,
bálja azt a második vagy harmadik évben pótolni, ezélt nem ér, soha sem : k-czili nepride, nigdár nude rneo ísztinszke dobre dojue kravé.
lesz igazi, derék s jó fejő teli ne.
2. Kérdés az: miként keli a tehenet gondozni? A ki soványan tartja, 2. lhtauye je tou i kak inoremo na kravo szkrb uosziti ? ki jo lagojn
bizony sovány hasznát is fogja venni; <1*? még az m*m elég. hogy bőven ellássa j líra ii i. /.aisztino bode lagoji baszok meo; ali tou je ese.se nej zadoszta. ka
valaki takaruiáiiynyal a tehenet, azért még inon bizonyos, hogy jól is fog i nyoj naj doszta krme dá, te escs*? nede zagviiseu. ka de dobro <lojila i v-
fejni és jó húsban is lesz, mert a takarmányozás haszna is csak attól függ, dobrom illeszti sztála, ár krmleiiy** tii«ii od tóga viszi, esi zsidoma v-máli
bíl azt. rendesen kis adagokba osztva adjuk a marhának, azután a takarmány porcziaj tálavsi nyoj dámo, i poub'g krme je sz.ki-1) nosejnye tüdi potrejbno.
mellett gondviselésre is van szükség. Nevezetesen szükséges: a) hogy az is- Naimre potrebuo je : a) ka stala naj esíszta bode. stera sze leliko zlüfta i
táló tiszta, jól szellőzhető és egészséges legyen, b) a tehenet is mint a lovat, zdrava naj bode, b) kravo tak kak konya vszákdén striglim poeseszati, i /,-
télen naponkint, nyáron legalább lieienkint meg kell vakarni s kefélni, c) kéfov pogladiti, e) krmiti i napa ja ti vrédnom ezajti trbej, dokecs je nej
etetni és itatni is rendes időben kell, inig jól m-ui lakott hiába kínálják szita, tecsasz nyoj zaobsztom pontija vodou ued<; píla, ali esi sze eduouk
vízzel, addig nem iszik, de ha jó lakott és akkor elmulasztják az itatást, naj**j i te zamUdijmo uapájiti, tou nyoj nede na zdrávje szlüzsilo, d) krine
az nem válik egészségére, d) a takarmányt kis részletekben kuli elejébe miliő trbej na eduouk pod uyou djáli, i na keliko je mogoucse preiuiiiya-
és lehetőleg változtatni kell a takarmányon, például a száraz takarmányt , vati- P«ld‘» sziihov krmov zeléno krmo, z-.-duov recsjouv veíiko szkrb
kövesse a zöld takarmány, egyszóval lehetőleg gondot keli fordítani a szar­ 1 moremo na uyou meti, esi nyéui liaszek scséiuo viditi, i nej tak zapüsztiti,
vasmarhára, ha annak hasznát látni akarjuk s nem úgy elhanyagolni mint kak tou pri ni.stero ni polodelczi Vídimo. ki sze okouli márhe obráesa ouomi
az a földmivés embernél egyáltalán szokás; a marba körüli fáradozás busásan sze triid dobro plácsa i vaesi ki tou ne csi.ií, d*? vszákdén lagojejso márho
fizeti meg a kamatokat a gazdának, inig ellenben elhanyagolás által az iniu- meo 1 uialo haszka vlejko.
deunap halványabb lesz, kevesebb hasznot hoz.