Page 1 - Muraszombat_es_videke_1888

M A (i Y A U E S V E NI) N Y E I. i V E (. Y E S T A H I' A I, M l T II E T I L A P.
A „íiluraszombati gazdasági fiók-egylet1, cjuJ^űraszombati dal- és zene-egylet11 hivatalos közlönye.
------íl K l í t t J t ' m x »K.\ V.VSÁ IftX A I*. ------
K lő f i z e t é s i á r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
K<;rsz évre 3 frt. Félévre 1 fit 50 kr. Negyedévre 75 kr. Felelős szerkesztő: KOVÁCS KÁ R O LY . szerkesztéséghez intézendők.
Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : 1 hasábos putitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr

Előfizetési pénzek és reelamatiők a kiadóhivatalhoz K uiőő-fuhíjflonos: ( t R I X 1J.U .M M ARK. többszöri hirdetésnél soronkint 0 kr. llélyegdij 30 kr.
(Grünbaum Márk) intézendők. Nyilltér petitsora 25 kr.
E lő fiz e té si fe lh ív á s ! N a p re jp la c site ls z tv a g o rp o zv án y e!
Lapunk a nini nappal negyedik évfolyamába lép. — AT«»t naqy idő. de. ovilié nase denésnye strtoga leta tekáj dnesz sztoupijo. Tou je nej dugó
mindenesetre elegendő arra, hogy az olvasóközönség meqhirdlhassa, raljon a ! rrejtuen, öli zadoszta na tou, ka nasi post. cstenyári naj pregriintajo, jeli
i'zélf, a melyet maya elé tűzött, iparkodott-e elérni, megközelíteni. Hitűnk ksze- | je on > zil, steroga szína szi pred szélié paszta vili, jeli sze je popascso zado-
rint nyugodt öntudattal nézhetünk a múltra vissza, mert ámluír szeréin/ sza­ | rolno esiiiiti. Ponti g niiseiin mislejnyn z-iiiirornim tálam lehko nazáj pogled-
muk nem vegyült bele döntöleg a nagy nemzetei: országokat romboló politi­ j niiuo i a ta premiiioiicsa, esi bár szó sze nase ricsí nej dotikale z-orszácskimi
kájába, jóllehet nem valánk képesek a tudományos világ figyelmét felkölti) politika mi, lehko szmo nej bili priprarni foga modroga szvejt miszeo predro-
nagy műveket teremteni. : de elért ük azt, hogy a járás lakosságának, az olva­ niti, rediko delo d apr neszt i : ali dojsíi szmo tou, ka etoga járása mesztancsarjc
sok egy része tanult valamit a hangyaszorgalommal összegyűjtött sorokból, i csttr.yárov eden tao sze je návcso z onoga, stero je tak vkiip noseno, kak
tehát nem hiába éltünk. ! mravli noszijo szvoje navkilp, — tak szmo nej zaobsztom zsiveli
Kosos édesanyánk: az édes inaqyarhazü szeretettnek erösbitése és fe.lesztésc Közöske szladke domovine: szladke vogerszke domorina liibézni mocs-
és a meggyőződés, hogy janisunk lakói vagyoni tekintetben vsuk úgy mehet­ nrjse grátanye i razsürjávanye i ono zapopadjeiiyé, ka etoga járása mcsztan-
nek valamive, ha értelmileg, ha erkölcsileg felébb emelkednek, előre haladnak: esnie ki vreilnoszt gleiloucs do s'/.amo t.ak naprej potiivali. esi na oponásany

•z lesz a czél és az indok egyedül, a mely működésünknek agy mint eddig, gledoucs do visc i naprej síi: Ion bode rzil i jidilli zrok, — steril delarnoszt
úgy a jövőben iránt is ad. Természetes e hitvallásunk mellett, hogy nyílt és lak kak do szegn maii po etomtoya de mim pontkazitel.
férfias ellenségei, személyekre é- körülményekre tekintet nélkül nyilvános bírálói >,-vnp;izin»sztjov provzimo sze onn, ki szí vuasem mislejnvi tálajo: v-tom
'eszünk mindannak, ami. kitűzött ezé!útikkal, a tapasztalat által igazolt és fen ­ /.sinetiiiiin ileli unj nász poinágajo. nM uraszombat és vidékeu hrodtiík.
tebb kifejezett meggyőződésünkkel ellenkezik.
Kérjük bizalommal mindazokat, kik nézetünket osztják: nehéz munkánk­
ban támogassanak . 1 _Muraszombat és vidéke11 szerkesztősége. Nouvoga leta dén.

Páli je preminoulo cdno leto, stero nigdár naj nazáj ne pride.
Uj-óv napján. preminoulo je, vesznolo je. z-radosztaiui i z-zsalosztam i. i esi na za-
Ism ét egy év tiluik le inögöttüut, hogy sulii többé vissza ne hváljenyé nazájpoglédnemo tak doszta viipaznoszti pouleg razesesa-
jö jjö n ; elmúlt, elenyészett örömeivel, fájdalm aival, s ha leáldozására nya — szamo nam tón szlüzsi na veszélnoszt, ka v-káksem mertüki
visszatekintüuk, annyi szép rémé nyiluk hiú szH tő izlist tn illett c>u - szmo grácali szirm askejsi vu viipaznoszti, vu táksem mertüki szmo

p.ín az szolgálhat vigasztalásul, hogy a mily mértékben lettünk sze­ sze <áogatili zsitka szküsávanyaj
gényebbek reményeinkben, oly mértékben gazdagodtunk éle:tap aszta­ Szküsávanye je zsitka m ester, tak pervle. iák vu tóm zdaj dőli
latokban. pretcesenoin leti je nász navesilo, ka zse jezero lejt razglasüje cslo-
A tapasztalat, az élet mestere, mint előbb, úgy -a most leáldo­ vecsansztva h istória; ka vsze ka je eslovecse, preminé i na nikoj
zott évben is m egtanított bennünket arra, a mit évezredek óta hir­ pride. Sztrsznyeni sztáli pred tov velikov naturov, gda sze je ona
det. az em beriség történelm e: hogy minden a mi emberi, elmúlik — na edno ocsno meguenyé sztroszila gda szó zse v drügoj ocsno meg-
semmivé lesz. Borzadva álltunk meg a fenséges term észet egy-egy nenyi mii zemle dalekocso pnsle pod zé.nlo, gde szó szamo z-ti ve-
pillanatnyi rázkódásánál, midőn a következő pereiben mértfóldnyi te ­ 1iki hrauiov jez e rn icz i; i gda je mirovesina nazáj posztánola, gde sze

rületek tűntek a föld alá — a róluk kimagasló nagyszerű épületek je pervle eduoga czejloga nem zete kotriga vojivahi za bodoucsa, —
ezreivel, s midőn a nyugalom visszaállt, a hol előbb egy egész nem- szamo eden forme nem ajoucsi zemle falat je glászilo to vecsno pra-
zetcsalád tag jai küzdöttek a létért, csak egy alaktalan földtömeg v iczo : práh je bio, práli bode, ka je p iali; z-zsalosztnim szrdezom,
Irvdeüe az igazságot: por vala, por leszen, ami csak por; elszorult na vüsztaj jaj krícsauyem i boleznos/.tnim odgovorjenyem preglednoli
szívvel, ajkunkon a jajk iáltás és a fájdalom kifejezésével szem léltük na ediiom drflgom punktumi kak szí* na nikoj szprávlajo te natúré
egy másik ponton, miként romboltak össze a term észet időnként po c/.ajti vküpszprávlana dugoványa, mi lile vredne válásé, gda vcsi-
íregfékezetleu elem ei milliókat érő városokat, m iként tettek izzó nijo za vroucsi pepi i vsze, ka je po vecs sztotinaj lejt cslovecso
hiiiuvá mindent, a mi évszázadok óta az em beri tudomány nagysá­ m odroszt, velikoszt. plemenitoszt. szamoga sztvoritela osznovitelsztva
gát, méhőságát magának az alkotónak kiérdem elt büszkeségét hir- vrejdno viszikoszt oznanyflvalo; vsze tá vidivsi do v-dvojnoszt szpád-
TARCZA. TARCZA.
Tej gazdaság, tehenek megválasztása, ápolái áv odebéranye, hranenyé, télecz pouvanye.
borjú nevelés. Márhe pouvanye velikom mertüki poszebuo vejko drzsi pri vérsztvi,
A/, állattenyésztés nagyban egy külön ágát képezi a gazdaságnak, de ali gda te mali vért, szamo eduo ali dvej kravi drzsi, ali eduo ali dvej te­
a miliőn kisgazda. csak egy két tehenet tart. vajösfcegy két borjut nevel, líti puuva, i escse bole. gda te szirmúik szamo >.áto drzsi kravo, ka naj
és még inkább, midőn a szegény einb.tr, csak azért tart tehenet, hogy abból zsnyé zsivé, aii zsnyé peneze szprávla, tou je na vérsztvo gledoucs k-ezuj
élj. n vii'jv pénzeljen, ez c-ak gazdasági mellék iparág, de nagyon fontos szlisajoucsa prílika ali prevees zuamenitu, ár te pováuye márhe racsun na
ám. limit muak a tenyész marhának a .száma száz és száz ezerekre mén, szton pa na szton jezeré ide, stere szó poszebi pri miii vértaj, i nahájajo
im-lyek eoycukint a kis gazdák és a nép birtokában vaunak; üeiu lehet tehát sze pri lüdsztvi; uemore tak pri vérsztvi poszebuo delo b'.ti tou, ka kak
a!bimg;r/<hiszati tekintetb ől közömbös dolog az váljon, miként neveli, ápolja hráni. dvori i niicza to liidsztvo pouv inárho, ár kak pripravnej zná nüczati
és használja ki a nép tenyész állatait, mert mennél czélszeriibben tudja ki­ szvoje marsé, te kapitális sztem véksim in torosom povnozsáva vszáko leto
használni állatait a nép, a mondott tőke annál nagyobb kamatokkal szapo­ tou vrednoszt.
rítja évelik int a közvagyont. Ali ziiameuito je tou na vszákoga gazdo gledoucs, esi on szauio eduo
L)e fontos ám az minden egyes gazdára nézve, a ki csak egy tehénkét krávc-dcza drzsi, kolko baszk a zná zsnyé vzéti, ali szi kolko dohodka dá
tart i>-. váljon mennyi hasznát tudja annak vonni, vagyis mily jövedelmet nyerni? kravo drzsijo, ka szi naj tele szpouvajo, ali te nájvéksi hasze.k döuok
ad az n. ki? A tehenet borjú nevelés végett is tartják, de a legtöbb haszon z-mlehko sztoji. (ída pa to mlehko vuouge télé kejp more v-peuezc szpra-
mégis u tejből van. Minthogy pedig a tejet kiilöiifeleképen lehet értékesíteni, viti, záto zovémo za mlecsuo vérsztvo, gda je kráv drzsánya naj véksi czio,
azért nevezik tej gazdaságnak azt, a midőn a telién tartásnak főczélja a tej mlehko dobleuyé, nej szamo telecz pouvanye.
nyerés, nem pedig egyedül a borjú nevelés. Ka te naj szirmaskejsi eslovik naj kak nájvecs dohodka má z-kravé,
Hogy a legszegényebb embernek is minél több jövedelme legyen a tehén­ tou od tóga viszi: 1. Káksega pleinena je krava, 2 kak uyoj dvori, 3. kak
ből. az attól függ: 1. milyen faj a tehene, 2. m.ként gondozza azt, 3. miként more inleliko odati? Poglediiimo tej puuctuuiov poszebuo razkládanye.
tudja a tejet értékesíteni? Lássuk ezen pontoknak a magyarázatát egyenkint. 1. Lagojega pleinena krava uemore dobra dojuicza biti, zaobsztom jo
1. Rósz fajta tehén nem lehet jó tejelő, hiába eteti fel vele a gazda a Uríni te gazda z-tov nájbogsov krmov, neplácsa nyerni. Lagojega pleinena,
legjobb takarmányt is. ki nem fizeti magát. Rósz fajtát, rósz tejelőt tehát, 1 lagojo dojuiczo je tak nej vrejdno drzsati. náj bogse je takso podkrtniti i
nem érdemes tartani, legtauácsosabb olyat kijavítani és a mészárosnak eladni. nieszári odati. Ali inoreino ziuiti odkud zliája tou, ka tolko lagojega ple-
De tudni kell ám azt, hogy honnan származik, hogy annyi rósz fajta tehén meiia kráv sze nullája med lüdsztvom po veszniczaj ? Z tóga: ka veszuicze
van a falusi nép birtokában? Onnan: liOgy a községek nyomorult bikákat z-bozsne bilié drzsijo, doszéga muo szó szi nej zmiszlili, uu di.broga pleme-
tartanak, nem gondoltak eddig a jó tenyész anyag megválasztására, azután uyáka, zvüna tóga te teoczo lagoje z-inanyosztjov kriuijo, i krinili szó.
meg a borjukat is hanyagul nevelték. Ali zdajsi po nasega kormánya'nzkrblivoszti esi bár escse nejga vu
Most. azonban már kormányunk gondoskodása folytán, ha nincsen is vszákoj vészi, ali dönok vu vszákoj krajini sze nájdo dobroga pleiuona bi-