Page 5 - Muraszombat_es_videke_1888

Negyedik évfolyam. 2. szám. Muraszombat, 1888. január 8.

#

M A G Y A H E S V E N 1> N V E '< v [j v E G Y E S T A E 'I' A I, M U Ji E T 1 L A L*.

A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet“ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet“ hivatalos közlönye.
b v ik c.'v ■’ i u ( n w . . .
JI K ( .J K L H \ 3 A > II\ i> E \ V 1 S Í R \ v a». 1
E l ő f i z e t é s i a r :
...................
Es{isz evre .‘5 Irt. Félévre í frt 50 kr. Negyedévre 75 kr. K elő in ^ < -/oelííW /tn • \ 7 v Lr í d a i \- Kéziratok, levelek s egyék -/..•rl, r közlemények r
E ív«;s szám ára 10 Í r r tlU O S S/(_ 1 KCN/l-O . K U \ A O K A K O L i . szerae-ztosegkez íntézendok
Egyes szám ára 10 kr.

L • • i ; ,,,1 , ' 1 ,
Előfizetési pénzek és reelamntiők a kiadóhivatalhoz kiclU O -L lU d jd ü llO S : ( x H l N B A l M M A K K . Hirdetési dij : 1 hasábos putitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
többszöri hirdrtósuél boroukint 0 kr. Ilélvegdij 30 kr.
(Griinbaum Márk) intézendők.
Nyilttér petitsora 25 kr.
Megbukjók-e a casinö? [ Naj sze pogrozi, ali szi naj nade veas casine?
h g ) nagy jelentőségű gyűlés tartatik iim meg M uraszom batban hdeu véli ki známenili gyűlés bode denésnyi deu v-Szoboti der-
a casinó helyiségében, a mely Iiivatva le.sz afelett határozni, váljon i zsáni v-casine ineszti, steri gyűlés de gorpozváui ober tóga szkoncsá-
a muraszombati olvasó-egylet éljen-e tovább vagy kimondja, hogy vati, je li naj zsivé na duzse v-Szoboti cstenyá drüstvo ali naj vópovej,
részvéthiány m iatt teloszlani kénytelen ? J ka kotrig nejgt,, more gorhenyati?
Az a nap, a melyen a m uraszombati casinó felosztása ki mon­ On dél), vu sterom sze Szoboc^ke Casine gorhenanye vö povej,
datik, egy tőrOlhetlen szégyenfolt lesz évtizedeken keresztül M ura­ i edna nezbriszana szrainuoszti kerpa osztáne vu deszeti 1 ejraj bodou-
szombat történetében, a mely még a késó unokákat is arra fogja em­ i csaj szobocskoj historii, stere escse te késznics pridoucse vnüke bode
lékeztetni, hogy volt egy idő, a midőn egy egész járás 4 5 ezer la ­ na tón opomiitála, ka bilou eduo vrejmen, gda je med eduoga czeloga
kosa és egy egész város 2 0 0 0 lakosa közöl nem akadt 3 0 ember, a járása 4 5 jezér düs, i med eduoga varasa 2 0 0 0 düs sze je nej uajslo
ki meg tudta volna érteni, fel tudta volna fogni azt, a mit ma már 30 lűdi, ki bi znali zaruzm eli i gór prijéti tón. ka zdajsi te nájpro-
megért a legegyszerűbb em ber is, hogy tudniillik csak úgy mehetünk sztejsi cslovik zarazini, ka nőimre szatno tak napr<j lehko pridemo,
előre, ha erőinket egymással egyesitjük, ha egymás vállára tám asz­ esi nase nmesi vküp prikapcsiino, esi sze edeii na drügoga naszlo-
kodunk, hogy csak úgy érünk valamit, ha minden alkalm at megraga­ ,l*vsi, ka sznio szamo tak vrejdni kaj. esi vszáko priliko zgrábimo,
dunk, a melyben tehetségűnk szerint értelm i tekintetben magunkat ni steroj pouleg szv oje premoucsi, vu vucsenoszti szebé v.szigdár vise
felébb és felébb em elhetjük. i vise zdignemo.
1 izénkét év viliarzott el fejünk felett azóta, hogy a muraszom­ D vanajszet le jt je pretekelo ober nasi gláv, g.Ja s/.o v-Szoboti
bati értelm iség egy tekintélyes része a muraszom bati casiuót megal­ ti razm eti, ti plem enitejsi to Casine gór posztavili; od dvaiiájszet
lejt, te rodjenoga deteta prem islávati szi zná. n aprejiJejnya p itrejb-
kotó; tizenkét év óta az akkor szü letett csecsemőből gondolkodni
tudó, az előrehaladás szükségességét megérteni képes em beranyag Ion, csino je mogocsen zarazm iti zná, od dvanajszet lejt sze je doiuoviue
— tizenkét év óta a hazának, az egész világaik minden rétege fe j­ i czejloga szvejta vszáki tao vu rázumnoszti vu tákseui mertüki na-
lődött élőié oly mértékben, hogy a társulás szükségét megérteni és prej prisao, ka onoga potrejbesino zarazm iti i obcsütiti zná. od dvá-
^,ezni tudja, tizenkét év óta a legutolsó m esterlegény is meg najszet iejt sze je te nájpozadnyujsi m esterszki dotics >.agvü>ani vcsino
győződött arról. Ii >gy az em ber vajmi gyenge akkor, ha az élet kü- od tóga, ka je te cslovik jáko szlab teda, esi zsítk.i potrejbcoinam
lömböző szükségleteivel szemben egyedül áll, — és e tudatban siet zoucsi jedíni sztojí. i v-toin zuányi sze pasesi pouleg szvoje premi-
erkölcsi és anyagi erejéhez mért egyesületeket alkotni s csupán mi noucsi drüstva szprávlati. — Szobocsanc/.i szarni, ki edeu drügoga
m uraszom batiak, kik szeretjük magunkat a járás értelm i központjá­ iübimo járása iiájprediiyejsein ineszti. gda sze okouli nász 4 5 jezér
nak. a körülöttünk mozgó 4 5 ezer em ber lüktető erejének képezni, düs gible, — szamo mi zatajiino' mio praviczo, ka je priszpodoben
csupán mi tagadjuk meg azt az igazságot, a mit a legegyszerűbb te naj prosztejsi cslovik zarazm iti ? Mi s/amí «ze dopüsztiino po cze-
lom országi na milűvauye?
em ber is képes m egérteni ? csupán mi engedjük magunkat országszerte
megszánni és k in ev etn i?! Nej p riatelje! tou, esi zsivé vu uaini nikaj vecs od uájprosztejse
iszkricze, — tou nemoremo dopü sztiti!
Nem, uraim ! azt, ha még él bennünk valamivel több mint a
legegyszerübb állat ösztöne, — ezt nem engedhetjük ! Tak dabi csüo to tozsbo: nej sznio mi zroki, ti csesztniczi zakoj
szó zarnüdili drüzstva dugoványa, — —
M intha hallanám a vád at: nem mi vagyunk az okai, a tisztik ar
zakoj szó nej bole gór glédali, na one persone vönaverzseiie
miért hanyagolta el az egyesület ügyeit, m iért nem nézett jobban
j penez notri pobéranye, na drüstvo szpelávanye! Ne s/oudi, ka sze
utánna a tagsági dijak beszedésének, az egyesület ügykezelésének!
j ne oszoudis! ár poprek lehko nüczamo one recsí, ka „liba od gláve
Ne Ítélj, hogy ne Ítéltessél! M ert ha általában használhatjuk is a
I vunya“, éti tou neműre meszto nájti, náimre záto nej, esi szi uazáj
közmondást, hogy „a fejétől büdösödik a h al*, itt az nem találhat
zmiszlimo, ka sznio zse vecs lejt predszeduika, nótáriusa í t. uadale
helyet, különösen nem, ha visszagondolunk, hogy évek óta kötéllel
I szkoro z vouzsoui mogli loviti; esi vu kotrL’aj zsivé rázinniio obcsü-
fogunk elnököt, jegyzőt és igy tovább; ha a tagokban él a józan
j tejnye vu onom táli, ka edna vogrszke vogrszke cstenyárnicze drüstvo
érzek abban az irányban, hogy egy magyar olvasó egylet az értelm i
, rázuma naprejidejnye naprejpoinága, ka cstenyárnicze drüstvo isztin-
cluliuladást elősegíti, hogy egy olvasó-egylet méltó büszkeségét képezi
j szko vtvjloszt. dáve Szoboti, stera je éti pri kouczi Stájera zagrajena
M uraszom batnak, mely itt a stájer határszélen beékelve, úgyszólván
j szamo od Boga nej, — teda nemore za zrok imeuüvati nikoga, teda
minden központtól elszigetelve van; — Csak a stájertől nem : akkor
j t-a dobra pamet tou tanácsüje, osztavmo jo i posztavmo szarni szebé
nem vethetünk okul senkit, akkor a józan ész azt tan ácsolja: adjuk
za gresnika! Pred stiram i lejti je tou drüstvo 54 kotrig ali szi per-
be derekunk’ és állítsuk fel bűnbakul önm agunkat! Négy év előtt az
son meló, denésnyi dón je vu toj gárdi komaj dvajszeti o sz tilo ; po-
egyesületnek 5 4 tagja volt, m i alig m aradt meg busz a régi gárdá­ glednimo nazáj oni, ki szó za mali zrokov etoga drüstva vösztoupili.
ból; nézzenek vissza a~ok, Kik kicsinyes okokból, talán merő ürügy­
naj szi ziniszlijo, ka oni eduo liasznovito drüstvo pogrozijo — i naj
ből az egyesületből kiváltak, gondolják meg, hogy visszavonásukkal szpoznajo, ka onoga spota vu pográsjanyi sztojécs, ali e>cse czejloj
egy hasznos testületnek felbom lását idézik elő, és ism erjék el. hogy
Szobocskoga közönséga s/.poznanya stem plin, vu pervom redi na oni
a szégyennek a bukásban benn foglalt, de az egész muraszombati
J cselo moreino vdariti.
közönségre kiterjedő gyalázatnak bélyegét — első sorban az ő hom­ Poglednimo na vsze k ra je ! Nevolue vesznicze vidimo vu doino-
lokukra kell sütni.
( vilii, vu nasem vármegyővi, gde tóga veskoga rihtaro szivi pruszlek
Nézzünk sz erte! nyomorult falvakat látunk hazánkban, várme­ j te unj prednyejsi kabát czejlo viliczo, i escse etakse vész má csteuya
gyénkben, hol a községi)Írónak a kék uiandlija a legtekintélyesebb drüstvo, priuasz pa petére féle csesztniczke, fiskáliske, tersezi prebi-
babát az egész utczas/élt’, és az ilyen községnek is vau o!vasó-egy- vajo i vu vsze m táli dobri pörgarje, i éti bi sze na szrainnoszt moglo
•ete, nálunk négy-ötféle hivatal, ügyvédi kar, kereskedők, vagyonuk- pogroziti ednomi táksem i drüstvi, stero je potrejbno za zsitka gor-
és befolyásukra büszke polgárok: és itt kellene szégyenszemre bukni derzsánya volo i posteuyá duzsnoszti volo Csi v-alapszabályi kaksa
egy oly egyesületnek, a melynek fennállása életszükség, fenntartása I krivicza jeszte, zaverzsmo ono, i meszto nyé drügo deumo, esi vu
becsületbeli kötelesség! M aradjunk 10-en 15-en. hozzunk kétszerié j nudli prebiva gorsztanenya káksa klicza, vö szébe zcseszmo <>;io. o: z-
nagyobb áldozatot az eddiginél, de azzal a büszke öntudattal, hogy ! uovino sze szarni i zacsnimo szkrb nosziti nej szamo na tou, ka po-
a bukás okozta szégyenben nem kényszerültünk a kicsinyes érdekből | )ejmo i szpijémo, nego na tou tiidi ka nász obüdjávati na cde’i na
kilépőkkel osztá'yosak le n n i!! — Ila az alapszabályokban vau a hiba, , drügoga poniocs gledoucs, ka nász vu rázumi i düsuoveszti naprej-
vessük el azokat vagy változtassuk meg, ha bennünk emberekben i pomore. Denésnyi gyűlés csi Casine pogrozi'elsztvo uiogao vőpovedati,
rejtőzik az élhetetlenségnek csirája, tépjük ki azt, változzunk meg j •'■/ram u ősz ti kerp.i osztáne na nász gledoucs vu czejlom vármegyővi
niiumagunk és kezdjünk komolyan gondot fordítani ne csak arra, a i országi.
mit megeszünk és megiszunk, Inneni arra is. a mi bennünket mint