
-
SZÍV A TENYÉREN
Az idei Könvy ejszakájának a központi ötlete Karel Destovnik– Kajuh költő életének és munkásságának hatalmas forrásából származik. Az idén születésének századik évfordulójára emlékezünk. A Ko človek bo človeka prepoznal (Amikor az ember felismeri az embert) című versének a Szíveket a tenyerünkon hordjuk versszaka lett az idei tavaszi könyvünnep mottója.
Karel Destovnik – Kajuh
(1922. december 19., Šoštanj–1944. februar 22., Šentvid pri Zavodnju)
1922. december 19-én született Šoštanjban. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a celjei gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1940. áprilisában „a kommunista eszmék terjesztésében való részvétele miatt” kizárták. A gimnázium hatodik osztályát ezért Mariborban végezte el. Már középiskolás korában elkezdett verseket írni. 1943. augusztusában csatlakozott a partizánokhoz, és a 14. hadosztály kulturális csoportjának vezetője lett. 1944. február 22-én a Šentvid nad Zavodnjem-i Žlebnikben, alig 21 évesen elesett a német hegyi járőrök vezérkari egységei elleni támadása során.
A partizánlírikusok közül ő valósította meg legteljesebben a pártizán líra eszményét, úgy, hogy az eredetileg személyes lírai vallomást összekapcsolta a nemzeti felszabadulási témákkal.
(Összefoglalva Janez Mušič 2004-ben írt Veliki album slovenskih pisateljev című könyve alapján. 194.–195. old.)

Ko človek bo človeka prepoznal
Zakaj ne nosite v dlaneh
svojih src, ljudje?
Zakaj vam niso vpisane v očeh
vaše misli in želje?
Kajti prav v teh dneh,
ko je vsaka slutnja greh,
ko si vsak želi uteh
in skriva vsak po svojih se poteh,
prav v teh, prav v teh usodnih dneh
bi morali nositi vsi srca v dlaneh …
In kadar bi se zavedeli,
kaj naš up velja,
kaj velja naš težki boj,
da ni malo naših,
da nas je nebroj!
Ljudje,
če v vaših bi očeh razbral,
po kakšnih hodite poteh,
in če vsakdood vseh srca
na dlaneh bi dal,
da človek bi človeka prepoznal,
takrat bi v hipu
stari svet propal …

A 2022-es Könyv éjszakáján bemutatjuk
Könyvtárunkban az idén már harmadik alkalommal rendeztük meg a virtuális Könyv éjszakáját. E célból létrehoztunk egy honlapot, amelyen különböző hozzájárulásokat jelentettük meg.
Őrvidék, a Muravidék és a Drávaköz Legendáriuma
A Kárpát-medencei Magyar Legendárium sorozat 2. részeként jelent meg az Őrvidék, a Muravidék és a Drávaköz Legendáriuma. A kötet 54 őrvidéki, 29 muravidéki és 36 drávaközi illusztrált mondát és legendát tartalmaz. A történeteket több mint 1500 monda és legenda néprajzkutatók segítségével való feldolgozása után Botházi Mária író írta meg.
Egy Legendárium, amelyben a Kárpát-medence legszebb mondái és legendái olvashatók. A Székelyföld és Kárpátalja legendái után a sorozat legújabb kötetében az Őrvidék, a Muravidék és a Drávaköz legendái kaptak helyet.
A muravidéki gyűjteményt néprajzi gyűjtők munkáiból összeállította: Kepéné Bihar Mária
A muravidéki gyűjteményt lekotrálta: Lendvai Kepe Zoltán
- Őrvidék, Muravidék és Drávaköz Legendáriuma
- COBISS+
Útibeszámoló: Albánia
Decemberi fény: versek és rövidpróza
A kiadó digitális formában adományozta az antológiát, ezen a linken érhető el.
A bemutató a Szlovén Köztársaság Kulturális Közalapítvány Lendvai Területi Kirendeltségével együttműködve készült.
Figyelmükbe ajánljuk
A felőtteknek készített olvasóversenyt már 6. éve hírdetjük meg. Az olvasók toborzását és az olvasás népszerűsítését szolgálja. Az ajánlott könyvek listáját itt tekinthetik meg.