Miska bátyám és Örzse mama, felolvassa: Szőke Kristina

  Marika néni, felolvassa: Király Boglárka

„Személyes jellegük miatt nem klasszikus novellák ezek, inkább – ahogy az angolszász irodalomelmélet nevezi – short storyk, rövid történetek. Biográfiai vonatkozásuk, egyértelmű referencialitásuk ellenére fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ezek mindegyike irodalmi műalkotás, így egészében fikció. Ennek megfelelően sem életrajzi megállapításokat nem érdemes levonni belőlük, sem a mégoly ismerős nevű alakokat, helyeket konkrét alakokkal, helyekkel azonosítani.
A történetek rövidségük, közérthető nyelvezetük és sokak számára ismerős motívumaik, szüzséelemeik miatt eleve szélesebb körű érdeklődésre tarthatnak számot, mint a történeti regények vagy az elbeszélések. Ugyan hosszabbak, mint Örkény egy- vagy Kavabata kétpercesei, terjedelmük a mai rohanó világ egy megállónyi idejében kényelmesen befogható, tartalmuk befogadható, az olvasó személyes szűrőjén kényelmesen megszűrhető.”

Szemes Péter

„Bence Lajos életműve kétségtelenül a legújabb és egyetemes magyar irodalom maradandó értékei közé tartozik.
Több műfajban jeleskedik. Hézagpótló tanulmányai vannak a muravidéki magyarok történelméről, irodalmi és művészeti tevékenységéről, a kisebbségben élő népcsoport sorskérdéseiről.
Hasonlóképpen mondhatjuk, hogy költészete a legelső vonalba sorolható. Műveiben a népi hagyomány ébren tartása éppen úgy fölfedezhető, mint a legmodernebbnek mondható törekvések sok jele. Igen sokat tett a fiatal, kezdő írástudók érvényesüléséért is.
Most egy tőle szokatlan, új műfajjal kísérletezik. Kisprózái tartalmazzák a hétköznapi élet számos elemét és epizódját. Érezhetően élvezi ennek a műfajnak izgalmait, a rácsodálkozást a létezés apró csodáira.”

Bakonyi István