A könyvtárról

A könyvtár tevékenysége
A könyvtár tagjai és állománya
Katalógusok
Olvasóterem
Mikrofilmek
Digitalizált anyag
E-könyvtár
A könyvtár rendezvényei
Nemzetiségi program
A könyvtár múltja

A könyvtár tevékenysége

A nyilvános könyvtár küldetése a könyvtári tevékenység ingyenes biztosítása, főleg azoknak a gyűjteményeknek a tárháza, amelyek a társadalom minden rétege számára kínálnak olvasnivalót. A lendvai könyvtár is ennek szellemében korra, nemre való tekintet nélkül, műveltségi, világnézeti, foglalkozási, valamint anyanyelvi hovatartozástól függetlenül biztosítja az olvasnivalót az irodalom, ismeretterjesztés, oktatás és egyéb területekről, melyek főleg a művelődést, a tanulást és a szórakozást szolgálják. Mint nyilvános könyvtár folyamatosan fejleszti és a használók rendelkezésére bocsátja gyűjteményét. A könyvtár a következő alapszolgáltatásokat teszi lehetővé: a könyvtár állományába való betekintést és annak használatát, az országos katalógus és más adatbázisok és információs források használatát, biztosítja a hatóságok elektronikus forrásainak elérhetőségét és használatát, információt szolgáltat a könyvtár dokumentumairól és dokumentumaiból, biztosítja az állomány helybeni használatát és kölcsönzését, a könyvtárközi kölcsönzést, segíti a könyvtárhasználók képzését, tájékoztat a dokumentumok és információk keresésének módjáról, segítséget nyújt a könyvtár használatánál, ismerteti a könyvtári újdonságokat, másolási és sokszorosítási lehetőséget biztosít, lehetővé teszi az előjegyzést az igényelt anyagra, a könyvtárhasználók számára biztosított technikai eszközök használatát, internetes hozzáférést biztosít, ingyenesen lehetővé teszi rendezvényeinek és egyéb tevékenységeinek látogatását.

A könyvtár tagjai és állománya

A lendvai könyvtárnak 2014-ben 6.470 tagja volt, akik 90.616-szor látogatták a könyvtárat, és 220.268 könyvtári egységet kölcsönöztek ki. A könyvtár a saját központi és a fiókkönyvtárak állományát a státusára vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejleszti. A 2014-as adatok szerint a könyvtár állománya az előírtakhoz képest relatív nagy, 160.601 egység volt, ebből 153.028 könyv és 7.573 nem könyv jellegű anyag, melyből 34.485 magyar nyelvű. A könyvtár jellegzetessége, hogy a könyvállomány a szabadpolcos részlegben sincs szlovén és magyar nyelvre tagolva. A felállítás az ETO szabályait követi.
Az új könyvtári anyagok beszerzésének tervezete a 2016-Os évre (szlovén nyelven)

Katalógusok

Szlovéniában 1997-ben kormányrendelettel kezdte meg működését a COBISS könyvtári adatbázis. Ennek ma Szlovéniában több mint 430 (444) szakkönyvtár, városi és regionális könyvtár, egyetemi, főiskolai, és általános iskolai könyvtár, egyéb intézmény a tagja. A rendszert az IZUM cég működteti, fő tevékenysége a szlovén és a külföldi könyvtermés bibliográfiai adatainak a rögzítése, emellett több tudományos, kutatási és közérdekű célokat szolgáló adatbázist működtetnek. Az adatbázis monografikus művek, periodikák, ill. cikkek, de nem hagyományos könyvtári dokumentumok bibliográfiai adatait is tartalmazza. Az egységes szlovén könyvtári adatbázis lényege az, hogy az egyszer bevitt kiadványt a rendszer kezelői átvehetik, és bárki számára országosan biztosítja a keresési lehetőséget.

Olvasóterem

Az olvasóteremben a legfrissebb hírlapok és folyóiratok állnak az olvasók rendelkezésére. A látogatók itt vehetik kézbe a szabadpolcos vagy kikért anyagot. A rendezvények zöme is itt kap helyet.

Mikrofilmek

A könyvtár mikrofilm-olvasóval rendelkezik. Mikrofilmen az alábbi helyismereti anyag áll rendelkezésre:

  • Népújság, a szlovéniai Magyarok hetilapja 1956-2002
  • Ljudska pravica 1934-1958
  • Magyarország történeti helységnévtára; Zala megye 1773 – 1808

Digitalizált anyag

A digitalizált helyismereti anyag megtekintéséhez használható számítógépen helyben a következő anyagban lehet böngészni:

  • Alsólendvai Hiradó
  • Alsó-Lendva és Vidéke
  • Délzala
  • Muraköz
  • Muraszombat és vidéke

Ezen kívül a könyvtár honlapján elérhető a Digitális könyvtár, melyben a honismereti anyagok között lehet böngészni, és a fontosabb szlovén és magyar adatbázisok elérhetősége is a rendelkezésre áll.

E-könyvtár

A felnőtt részlegben 5 számítógép áll a látogatók rendelkezésére, melyek web-böngészésre, levelezésre, a COBISS bázisban való keresésre, szövegszerkesztésre, nyomtatásra alkalmasak. A gyermekrészlegben további 2 számítógép áll a látogatók rendelkezésére. A könyvtár lehetőséget nyújt nyomtatásra, fekete-fehér és színes fénymásolásra és szkennelésre. A szolgáltatások igénybe vételénél a könyvtárosok segítenek.

A könyvtár rendezvényei

A könyvtár rendszeresen a könyvet és az olvasást népszerűsítő rendezvényeket szervez: mint irodalmi estek, meseórák, könyvtári órák, úti beszámolók és egyéb előadások, koncertek, kiállítások, és vetélkedők. Nagy hangsúlyt helyez az óvodások, iskolások és diákok könyvtárhasználóvá való nevelésére. Ösztönzi az olvasói visszajelzéseket, negyedévente kihirdeti az évszak felnőtt, ill. ifjú olvasóját. Az áttekinthetőség, az időbeli beosztás jobb szervezése miatt és a kultúra népszerűsítéséért megalkotta és fenntartja a HolMi című portált, ahol a kulturális kínálat naptára nyújt eligazítást a vidék rendezvényei között. Fölvállalta Bellosics Bálint, Laubheimer Oszkár és más neves lendvaiak honlapjának szerkesztési és fenntartói teendőit.

Magyar program

A könyvtári tevékenységről szóló törvény, amely 2001-ben lépett hatályba, előírja a kétnyelvű területen működő könyvtárak feladatait is. Azok a könyvtárak, melyek olyan területen is működnek, ahol az olasz vagy a magyar nemzeti közösség őshonos tagjai élnek, kötelesek az ott élő nemzeti közösségek nyelvén biztosítani a könyvtári tevékenységet. Ilyen könyvtár a lendvai közkönyvtár is, mely Lendva és Dobronak községekben végzi a magyar közösség számára a könyvtári tevékenységet. Évente mintegy 1000 egységgel bővül a magyar nyelvű anyag állománya. A könyvtárnak helyismereti gyűjteménye is van, amely folyamatosan bővül. Ide kerül minden olyan helyi vonatkozású magyar, szlovén vagy más nyelvű kiadvány, melynek vagy szerzője, vagy témája a könyvtár működésének területéhez kapcsolódik. Gyűjteményében található a Népújság, a muravidéki magyarok hetilapjának évfolyamai, a Muratáj folyóirat, a Naptár évkönyv, a Lindua és más helyi periodikák. A nemzeti közösség programjába tartozik a könyvtár magyarországi szakmai kapcsolatainak ápolása is. Már több mint öt éve sikeresen részt veszünk a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által szervezett, megyei szintű József Attila Szavalóversenyen. Rendszeres kapcsolatban állunk több magyarországi és más határon túli magyar könyvtárral.

A könyvtár múltja

Az első, vallásos tartalmú, nyomtatott könyvek Lendván már a 16. században elkészültek, ekkor több neves író is innen datálta irodalmi munkásságát. A főúri család, a Bánffyak krónikájukat nyomtatott kalendáriumban vezették, egyházi iskola is működött, az olvasáskultúra szélesebben azonban csak az olvasási ismeretek elsajátításával, a vallásos olvasmányok, imakönyvek, majd a ponyvanyomtatványok megjelenésével, helyi hetilapok 19. századi nyomtatásával terjedt el. A nyomtatványok egyre nagyobb száma és könnyebb hozzáférhetősége ugyanis megindította az olvasóegyletek megalakulását, hiszen a viszonylag drága nyomtatványokhoz így könnyebben hozzá lehetett férni. Alsólendván is a 19. század végén, 20. század elején jöttek létre az olvasókörök. A helyi nyomda, a Balkányi nyomda kölcsönkönyvtárat is működtetett, majd az iskolák vállalták fel ezt a tevékenységet. Mivel ott ingyenes volt a kölcsönzés, a fizetős kölcsönzési lehetőség hanyatlásnak indult. A két világháború és a köztes időszak nem kedvezett a könyvnek. A könyvtár tényleges újraalakulásáról a negyvenes évek végéről, az ötvenes évekből vannak adatok, melynek derekán mintegy 6.000 kötetes állományról és mintegy félszáz olvasóról tudunk. A helyiségek és könyvtárosok gyakori váltakozása, a rendezetlen anyagi támogatás miatt a hányatott sorsú könyvtárügy csak a hatvanas évek derekára rendeződött valamelyest. Ekkorra kap a könyvtár főállású könyvtárost, rendszeres költségvetést és viszonylag rendezett helyiségeket. A hetvenes évek elején már központi könyvtárrá növi ki magát. A mai helyére, az egykori királyi közjegyző, Laubhaimer Oszkár villájának épületébe, mely a húszas években az állami erdészeti hivatal székhelye volt, majd a második világháborúban és utána a katonaság vette birtokába, 1976-ban kerül. Folyamatosan növekedett a könyvállománya, az alkalmazottak száma és a könyvtári tevékenység kínálata is. A nyolcvanas évekre már kialakul mai arculata, a vegyes, szlovén és magyar könyvtári anyagot tartalmazó közkönyvtár intézménye.