Božične pravljice za otroke
Božični čas je čas druženja s tistimi, ki nam veliko pomenijo. Naj bo ta čas tudi priložnost, da preberemo kakšno pravljico v krogu najbližjih. Vesele božične praznike!Karácsonyi mesék gyerekeknek
Karácsonykor szeretünk több időt fordítani azokra, akik fontosak számunkra. Legyen ez az időszak arra is alkalmas, hogy elolvasunk egy mesét. Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!
Božična kuhinja
Praznični čas nam omogoča pripravo različnih jedi in dobrot. V naši knjižnici najdete recepte o pripravi tradicionalnih prazničnih jedi, ter tudi tiste manj tradicionalne. Dober tek vam želimo!Karácsonyi konyha
Az ünnep közeledtével szánjunk időt és szeretteink társaságában készítsünk el valami finomat, legyen az hagyományos étel vagy korszerű társa. Könyvtárunkban ilyen és olyan recepteket találhat. Jó étvágyat kívánunk!
Božične zgodbe
V knjižnici smo božično razpoloženi, zato smo vam pripravili seznam del, ki so povezana s praznikom. Prijetno praznično branje vam želimo!Karácsonyi történetek
Könyvtárunkban mi is ünnepi hangulatban vagyunk, ezért készítettünk önök számára egy listát karácsonyi történetekkel. Kellemes ünnepi olvasást kívánunk!
Ta veseli dan…kulture
Na rojstni dan našega največjega pesnika Franceta Prešerna, 3. decembra od leta 2000 obeležujemo dan kulture. Praznujmo ta praznik v družbi izbranih pesmi.Ez a boldog nap... a kultúra napja
France Prešeren születésnapján, december 3.-án, 2000-től ünnepeljük a kultúra napját. Ünnepeljük meg ezt az ünnepet méltóan, válogatott versekkel.
Teden splošnih knjižnic
Ta teden je namenjen vsem nam. Knjižnicam, knjižničarjem, uporabnikom. Zato smo mi knjižničarji izbrali nekaj knjig o nas. Za vas. Knjige, knjižnice in knjižničarji v leposlovju. Prijetno branje!A Közkönyvtárak hete
Ez a hét mindannyiunké. Könyvtáraké, könyvtárosoké, felhasználóké. Így hát mi, könyvtárosok kiválasztottunk néhány könyvet rólunk. Nektek. Könyvek, könyvtárak és könyvtárosok a szépirodalomban. Kellemes olvasást kívánunk!
Mednarodni dan strpnosti – 16. november
Mednarodni dan strpnosti je spominski dan, ki ga obeležujemo 16. novembra. Leta 1995 ga je razglasila Generalna konferenca UNESCO v Deklaraciji o načelih strpnosti. Najpomembnejši cilj mednarodnega dneva je opozoriti na nevarnosti nepotrpežljivosti.A Tolerancia Nemzetközi Napja – november 16.
A Tolerancia Nemzetközi Napját november 16-ai emléknap, amelyet 1995-ben az UNESCO Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, a türelem elveiről szóló nyilatkozatában hirdett ki. A nemzetközi nap legfontosabb célja a figyelem felhívása a türelmetlenség veszélyeire.
Géza Gárdonyi je umrl pred 100 leti (1922)
30. oktobra 2022 se spominjamo 100. obletnice smrti Géze Gárdonyija. Gárdonyi je eden od klasikov madžarske literature. Rodil se je 3. avgusta 1863 v Agárdonu, je bil častni član Madžarske akademije znanosti. Njegovo najbolj znano delo, Zvezde nad Egrom, učenci spoznajo tudi kot domače branje.
100 éve hunyt el Gárdonyi Géza (1922)
2022. október 30-án emlékezünk Gárdonyi Géza elhalálozásának 100 évfordulójáról. Gárdonyi a magyar irodalom egyik klasszikusa, aki 1863. augusztus 3-án született Agárdon. A Magyar Tudományos Akadémia megbecsült tagja volt. Leghíresebb műve, az Egri csillagok, amelyet háziolvasmányként minden tanuló megismer.
Lahko branje
Knjige z oznako »lahko branje« so prilagojene na način, da so dostopne osebam z motnjo v duševnem razvoju, s slabovidnostjo, z disleksijo, gluhim, naglušnim, priseljencem ter nasploh vsem bralcem in bralkam, ki jim je tovrstno branje v pomoč. Nekaj izvodov lahkega branja najdete tudi v naši knjižnici.
Könnyített olvasmány
A „könnyített olvasmány” címkével ellátott könyveket úgy alakították ki, hogy érthetőek legyenek az értelmi fogyatékkal élők,látássérültek, diszlexiások, siketek, nagyothallók, bevándorlók és általában minden olyan olvasó számára, aki ezt a fajta olvasást hasznosnak találja. A ˝Könnyített olvasmány˝ néhány példánya nálunk is megtalálható.
Zbirka Sinji galeb praznuje 70 let
Zbirko je leta 1952 zasnoval pesnik Ivan Minatti. V zbirki je doslej izšlo več kot 350 knjig. Med kultnimi prevodnimi knjigami so v zbirki izšli med drugim Mali princ, Pika Nogavička, Brata Levjesrčna in Ronja, razbojniška hči Astrid Lindgren, 20.000 milj pod morjem Julesa Verna, Jonatan Livingston Galeb Richarda Bacha in Prigode Toma Sawyerja ter Huckleberryja Finna Marka Twaina. V zbirki so izšli tudi številni slovenski zveneči naslovi, od Bobrov Janeza Jalna, Tajnega društva PGC Antona Ingoliča do Genijev s kratkimi in dolgimi hlačami Slavka Pregla.
Prva knjiga, ki je izšla v zbirki, je bila Mladost v džungli indijskega pisatelja Dhana Gopala Mukerdjija, druga pa ponatis Bratovščine Sinjega galeba Toneta Seliškarja, po kateri je zbirka dobila ime.
Danes zbirka nadaljuje z objavljanjem del že uveljavljenih domačih in tujih sodobnih avtorjev, prostor pa daje tudi prvencem. V zbirki so zajeta žanrsko zelo raznolika dela, od pustolovskih in fantastičnih pripovedi, kriminalk in detektivk pa vse do spominske proze, biografskih pripovedi, mladinskih potopisov in zgodovinskih romanov.
(povzeto po: misli.sta.si/3008615/sinji-galeb-mladim-bralcem-ze-70-let-nosi-kakovostne-knjige-domace-in-tuje-literature)
70 éves a Sinji galeb gyűjtemény
A gyűjteményt 1952-ben tervezte meg Ivan Minatti költő. Eddig több mint 350 könyv jelent meg a gyűjteményben. A gyűjteményben megjelent sok kultikus könyv fordítása: A kis herceg, Astrid Lindgren Harisnyás Pipi, Oroszlánszívű testvérek, Ronja, a rabló lánya, Jules Verne Huszezer mérföld a tenger alatt, Richard Bach Jonathan Livingston, a sirály és Mark Twain: Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjai című könyvek fordításai. A gyűjteményben számos szlovén cím is megjelent, Janez Jalen Bobri című könvyétől Anton Ingolič Tajno društvo PGC című könyvéig, illetve Slavko Pregl Geniji s kratkimi in dolgimi hlačami című könyveinek sorozata.
A gyűjteményben megjelent első könyv Dhan Gopal Mukerdji indiai író Mladost v džungli című könyve volt, a második pedig Tone Seliškar Bratovščina Sinjega galeba című könyvének utánnyomása, amelyről a gyűjtemény a nevét kapta.
A gyűjtemény ma továbbra is bevált hazai és külföldi kortárs szerzők műveit publikálja, de debütáló szerzők köynveit is. A gyűjtemény változatos műfajú alkotásokat tartalmaz: kaland- és fantasztikus történeteket, krimi- és detektívtörténeteket, memoárprózát, életrajzi történeteket, ifjúsági útleírásokat és történelmi regényeket.
(összefoglalva a misli.sta.si/3008615/sinji-galeb-mladim-bralcem-ze-70-let-nosi-kakovostne-knjige-domace-in-tuje-literaturealapján)
5. junij 2022 – 95 let ilustratorke Ančke Gošnik Godec
Ančka Gošnik Godec je diplomirala na Akademiji za likovno umetnost v Ljubljani, kjer je opravila tudi podiplomski študij grafike pri Božidarju Jakcu. Študijsko se je izpopolnjevala tudi v Parizu.
Ilustrirala je več kot 100 slikanic in otroških knjig, kot so Slovenske ljudske pravljice, rezijanske ljudske pravljice Tri botre lisičice, Babica pripoveduje, Mamka Bršljanka, Lučka Regrat, Zelišča male čarovnice in Muca Copatarica. Sodelovala je z revijami Ciciban, Cicido, Pionirski list oz. Pil, Kurirček, Pionir in Tabor. Risala je tudi križanke in uganke ter sodelovala s Televizijo Slovenija pri animiranih slikanicah. Za svoje delo je bila večkrat nagrajena (povzeto po: https://www.delo.si/kultura/razno/ancka-gosnik-godec-praznuje-95-let).
2022. június 5. – Ančka Gošnik Godec illusztrátor 95 éves
Ančka Gošnik Godec a ljubljanai Képzőművészeti Akadémián végzett, ahol Božidar Jakacnál elvégezte a posztgraduális grafikai tanulmányait is. Párizsban is tanult.
Több mint 100 képeskönyvet és gyerekkönyvet illusztrált, mint például Slovenske ljudske pravljice, rezijanske ljudske pravljice Tri botre lisičice, Babica pripoveduje, Mamka Bršljanka, Lučka Regrat, Zelišča male čarovnice in Muca Copatarica. Együttműködött a Ciciban, Cicido, Pionirski list ill. Pil, Kurirček, Pionir és Tabor lapokkal. Keresztrejtvényeket és találós kérdéseket is rajzolt, és animációs képeskönyvek készítésénél együttműködött a Szlovén Televizióval. Munkásságáért többször díjazták.
(összefoglalava a https://www.delo.si/kultura/razno/ancka-gosnik-godec-praznuje-95-let/ alapján)
15. maj – Svetovni dan podnebnih sprememb
15. maja se po vsem svetu zaznamuje svetovni dan podnebnih sprememb. Namen tega dne je opozoriti javnost na čedalje očitnejše podnebne spremembe.
S pojmom podnebnih sprememb se označuje spreminjanje globalnega in regionalnega podnebja na Zemlji v daljšem časovnem obdobju, posledice česar so spremembe ozračja, ki se kažejo kot naravne nesreče, kot so tornadi, poplave, krčenje ledenikov, požari, suše, bolezni.
Május 15. – Nemzetközi klímaváltozási akciónap
Május 15-én világszerte ünneplik a Nemzetközi klímaváltozási akciónapját. Ennek a napnak az a célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozásra.
A klímaváltozás kifejezés a Föld globális és regionális éghajlatának változásaira utal, amelyek olyan klímaváltozásokat eredményeznek, amelyek természeti katasztrófaként jelentkeznek, mint pl. tornádók, áradások, a glec
23. april – Svetovni dan knjige in avtorskih pravic
Leta 1995 je Unesco razglasil 23. april za svetovni dan knjige in avtorskih pravic. V svetovni literaturi je 23. april simboličen datum, z njim se povezujeta datuma smrti znamenitih književnikov Williama Shakespearja in Miguela de Cervantesa. Dan je posvečen promociji branja, založništva in zaščiti avtorskih pravic ter intelektualne lastnine. Ob dnevu knjige in avtorskih pravic smo pripravili virtualno razstavo priporočenih knjig za odrasleÁprilis 23. – A könyv és a szerzői jogok napja
1995-ben az UNESCO A könyv és a szerzői jogok napjává nyilvánította április 23-át. A világirodalomban április 23. szimbólikus dátum, ezen a napon halt meg a világirodalom két jelentős képviselője is, William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ezt a napot az olvasás, a könyv népszerűsítésére, valamint a szerzői és szellemi tulajdon védelmének szentelik. A könyv és a szerzői jogok napja alkalmából egy virtuális kiállítást készítettünk a felnőtteknek ajánlott könyvekből.
Attila József
(11. april 1905, Ferencváros, Budimpešta–3. december 1937, Balatonszárszó)
Eden najvidnejših in znanih madžarskih pesnikov, dobitnik posthumne Kossuthove nagrade in Baumgartnove nagrade, je ena najvidnejših osebnosti madžarske poezije. Študiral je na univerzi v Szegedu, nato na Dunaju in na pariški Sorboni.
Živel je le dvaintrideset let, pa vendar je eden najpomembnejših osebnosti madžarske poezije. Attila József se je kot prevajalec ukvarjal s sodobno liriko sosednjih narodov, dragoceni pa so tudi njegovi Villonovi prevodi. Njegove pesmi so prevedene v številne jezike, njegova dela pa poučujejo pri pouku književnosti v mnogih državah po svetu.
József Attila
(Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.–Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Egyik legkiemelkedőbb és legismertebb posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. A Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne.
Mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Műfordítóként József Attila a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon.
2. april – Mednarodni dan knjig za otroke
2. aprila praznujemo svetovni dan mladinske književnosti in mednarodni dan knjig za otroke. Ta datum je bil izbran, saj se je na ta dan rodil veliki danski pisatelj in pesnik Hans Christian Andersen.Április 2. – Gyermekkönyvek nemzetközi napja
Április 2-án ünnepeljük a gyermekkönyvek nemzetközi napját. Ezt a napot azért választották, mert ezen a napon született Hans Christian Andersen, dán meseíró.
27. marec – Svetovni dan gledališča
MAKOVECZ IMRE20. NOVEMBER 1935, BUDIMPEŠTA–27. SEPTEMBER 2011, BUDIMPEŠTA
Razstava ob svetovnem dnevu gledališča, v spomin mojstru madžarske organične arhitekture, snovalcu Gledališke in kulturne dvorane Lendava.
»Že od samega začetka sem hotel zgraditi zgradbo, ki je stala že pred človeštvom.«
Március 27. – Színházi Világnap
MAKOVECZ IMRE1935. NOVEMBER 20., BUDAPEST – 2011. SZEPTEMBER 27., BUDAPEST
Kiállítás a színházok világnapja alkalmából Makovec Imre tiszteletére, a magyar organikus építészet mesterének, a lendvai Színház- és hangversenyterem tervezőjének.
»Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.«
21. marec – Svetovni dan poezije
Poezija je prostor, v katerem se srečujemo skozi besedišča vseh barv, ritmov in zvokov, ki ujamejo bistvo človeškega bitja, njegove občutke ter dialog in sporazumevanje. UNESCO je leta 1999 21. marec razglasil za svetovni dan poezije z namenom promoviranja branja, pisanja, objavljanja in učenja poezije po vsem svetu. UNESCOV namen je zagotoviti prepoznavnost ter spodbuditi nacionalna, regijska ter mednarodna poetska gibanja.Március 21. – A költészet világnapja
A költészet világnapját március 21-én ünnepeljük. Az UNESCO 1999-ben jelölte ki ezt a napot „azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét”. Célja a költészet olvasásának, írásának, megjelentetésének és oktatásának előmozdítása az egész világon, és „újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak”.
21. februar – Mednarodni dan maternega jezika
21. februar je Unesco leta 1999 razglasil za mednarodni dan maternega jezika. Je spominski dan z namenom spodbujanja spoštovanja lastnega in hkrati drugih maternih jezikov po vsem svetu oziroma ohranjanja večjezičnosti ter jezikovne in kulturne raznolikosti.Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja
1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Célja a saját és egyben más anyanyelvek tiszteletének előmozdítása világszerte, illetve a többnyelvűség, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése.