Muraszombatban született 1979-ben. 1998-ban érettségizett a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium grafikai szakán. 2004-ben pedig a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia Zmago Jeraj vezette festő szakát is elvégezte. A lendvai LindArt Nemzetközi Ifjúsági Művésztelepek szervezője. A lendvai Galéria-Múzeum Intézet galériavezetője, grafikai tervezője. Baumgartner, aki már tanulmányai alatt szinte az összes grafikai/festői irányzattal, ...
A bánáti Padén született, de Nagybecskereken fejezte be a gimnáziumot. Később Újvidékre került, s a Magyar Szónál helyezkedett el. 1963-ban családjával Muravidékre költözött, s a Népújság szerkesztőségében vállalt állást. Nyugdíjaztatása előtt rövid ideig a lap felelős szerkesztője volt. 1991-től nyugállományba vonult, de az újságírásnak nem fordított hátat, előbb a Népújság, majd a Muravidéki Magyar Rádió ...
Göntérházán született, iskoláit szülőfalujában és Lendván végezte, majd 1976-ban felvételt nyert a Debreceni KLTE tudományegyetem Bölcsészeti Karára. 1981-ben a budapesti ELTE bölcsészkarán szerzett magyartanári oklevelet, majd hazatérve, 1981-től tíz évig a lendvai kétnyelvű középiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára. 1994-ben megszerezte a bölcsészdoktori címet. 1989-től a Maribori Egyetem Magyar Tanszékének tanársegéde, majd docense. 1991-től ...
Muraszombatban született, egész művészetét a gyermeki világ rejtelmei, az ifjúság konfliktusokkal teli, cseppet sem könnyű világának mesés, de nagyon is reális világának szentelte. A Maribori Gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait az ELTE TK magyar-szerbhorvát szakán folytatta, majd néhány évvel később a pécsi JPTE-en diplomázott magyar nyelvből és irodalomból. Egész pályáját a gyermek- és az ifjúsági irodalom témavilága determinálja. Első, ...
Lendván látta meg a napvilágot az AGRFT-n diplomázott színésznő, aki már középiskolás korában is gyakran szerepelt a muraszombati Murski val rádió mikrofonjai előtt. Tanulmányai idején pedig már az Enajsta šola (Tizenegyedik iskola) rendkívüli nézettséggel bíró ifjúsági műsor vezetőjeként a presztízs viktor-díjat is elnyerte. A színjátszási-színművészeti ismereteket Mile Korun és Matjaž Zupančič professzoroknál sajátította el. 2008-ban az ...
Muraszombatban született, de a lendvai „ugar képhatásai” nevelték festővé. Viszonylag későn, 1987-ben szerzett diplomát a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián, majd az akadémia után közel egy évtizedig a grafikai karon specializációt folytatott, s közben alkotói opusát egyengette. 1999 és 2008 között a Ljubljanai Rajz- és Festőiskola előadója, 2010-től a Természettudományi és Műszaki Egyetem, 2012-től a ljubljanai Desing Főiskola előadója. Több mint ...
Ha igaz a mondás, hogy a lendvai művészek, ki így, ki úgy, de ragaszkodnak a fához s a nyomtatáshoz, akkor ez nem csak a helyben születettekre, de a városban letelepedő, itt alkotó művészekre is érvényes. A hagyományokhoz való ragaszkodásnak e szép példája Bošnak Janez, aki a művészi önkifejezés eszközét és formáját az intarziában találta meg. Művészi fokra fejlesztve a furnér színes kombinációjával kimunkált, síkban történő alkalmazást. A ...
A pannon világ színésze, vagy ahogy magát nevezi: „színes paraszt”. 1944-ben született Dobronakon jómódú parasztcsaládban, s ha a szereplés, a játék öröme el nem ragadja már kora ifjúkorában, talán megmarad a családi birtokon földművelőnek, szőlőtermelőnek és borosgazdának. De a sors útjai kiszámíthatatlanok, ezért a dobronaki általános iskola, majd a lendvai algimnázium elvégzése után a ljubljanai színiakadémiára (AGRFT) iratkozott be, ahol ...
Az ausztriai Friesachban született, ahol szülei vendégmunkásként dolgoztak. 1973-ban beiratkozott a zágrábi Iparművészeti Középiskola formaművészeti szakára. Rövid ideig a muraszombati könyvkiadónál dolgozott, majd Ljubljanában próbált szerencsét. Nyugtalan szelleme azonban innen is továbbvitte, egészen Berlinig, ahol jelenleg él és alkot. Írói pályáját két muravidéki kötet jelzi: egy verseskötet és egy kanadai útirajz-regény. Írói attitűdjét ...
A szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium grafikai szakán érettségizett. Előbb a Berzsenyi Dániel Főiskolán folytatta tanulmányait, majd a Pécsi TE Vizuális Nevelőtanári szakán szerzett diplomát 2008-ban. Ezután a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa, jelenleg a Lendvai könyvtárban dolgozik. Péntek Imre műkritikus a több stílusirányzatot is kipróbáló alkotót a tipikusan „lelki festők” csoportjában helyezi el: művei között ...
1950-ben született Lendván. A zágrábi Iparművészi Textiliskolában 1970-ben diplomázott. Ezt követően a Pedagógiai Akadémiát, majd 1980-ban a Nikola Reiser vezette festészeti specializációt is elvégezte. Faliszőnyegeket készít, fest, de a fiatalokkal való foglalkozást is fontosnak tartja. Szlovéniában 13 operaelőadáshoz, 20 színházi előadáshoz és filmhez készített díszletet, jelmezeket. 1973 és 1998 között Európa-szerte 28 önálló kiállítása volt, ...
Zala György kortársa, Faragó (Freyer) Márton a budapesti Iparművészeti Iskola elvégzése után a Münchenben tevékenykedő Hollóssy Simon tanítványa lett. A müncheni akadémiai stílussal szemben az „újat akaró” fiatalok Hollóssyt mesterükként tisztelték. Az iskolateremtő festőnek kevés önálló műve maradt fenn (ezek közül a legismertebb a Tengerihántás című), de rövid ideig Csontváry és Rudnay is tanítványa volt. Nevéhez kapcsolódik többek között ...
A vajdasági felmenőkkel rendelkező Fodor Árpád Zalaegerszegen született 1982-ben. Itt végezte középiskolai tanulmányait, s a Zrínyi Gimnáziumban érettségizett. A gimnáziumi évek alatt kezdett el versírással foglalkozni az „alma máter” tanárainak ösztönző támogatásával. Később elvégezte a ljubljanai Sportegyetemet, jelenleg a lendvai 2. számú KÁI (kisegítő-iskola) tanára. A „magányos megszólalók” megjelölés az elsőkötetes Fodor Árpádra is ...
Gábor Zoltán 1922-ben született Lendván. Iskoláit alapfokon Lendván, a középiskolát azonban Zágrábban kezdte, majd a háború kitörése miatt Budapesten folytatta. Későbbi pályájának alakulását is nagymértékben befolyásolta mind a horvát, mind a magyar főváros. A későbbi letelepedése színhelyéül kijelölt Zágráb pedig a művészeti élettel – tanáraival, majd későbbi barátaival, Krsto Hegedušićcsal, Đuro Tiljakkal, Vid Mihičićcsel – való első ...
Galič István grafikus 1944-ben született Lendván az Alsó utcában. Apja kéményseprőmester volt, rajta kívül a családban még két fiúgyermek és egy lány is született. Tanárai már kora gyermekkorában felfigyeltek rajztehetségére, majd később a muraszombati gimnáziumban is komolyan készült a pályára. A Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián, amit később csak a ljubljanai grafikai iskolaként emlegettek, a grafikai továbbképzőt is elvégezte Riko Debenjak és ...
A muravidéki Dolnja Bistricán (Alsóbeszterce) született 1912-ben. Az általános iskola elvégzése után az akkori államalakulat megváltozása után a főváros (Ljubljana) egyik klasszikus gimnáziumában folytatta tanulmányait. Az érettségi vizsgát azonban a stájerországi Mariborban tette le. Később ismét Ljubljanába került, ahol jogot hallgatott. A 30-as évektől több újságnál is külső munkatárs, így a Lendván nyomtatott Ljudska pravica vagy a Klekl-féle Novine ...
Hídvégen született 1934-ben. Az algimnáziumot Lendván végezte, ahol érettségizett, majd kitanulta a szerszámkészítő szakmát. 1968 után Németországban vendégmunkásként dolgozott nyugdíjazásáig. Festőként, majd hazaköltözése után „kép-íróként” emlegette a hazai kritika, művelődéstörténet-írás. Göncz János naiv festő, a műfajon belül a naiv realisták között lehet kijelölni a helyét. Annak a műfajnak a makacs képviselője, amelynek a nyugati ...
Muraszombatban született, a tanítóképzőt Szombathelyen, az egyetemet pedig Pécsett fejezte be. Történelemtanári végzettségét, művelődésszervezési tevékenységét előbb önigazgatási közösségben, majd a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben kamatoztatta, melynek 2 évtizedig volt az igazgatója. A 90-es években versekkel, majd a magyarság- és a történelemtudomány terén jelentkező Göncz László 2003-ban jelentette meg Olvadó jégcsapok című ...
Dobronakon született 1949-ben. A muraszombati tanítóképzőben érettségizett, majd a Maribori Pedagógiai Akadémia képzőművészeti szakára jelentkezett, ahol Pandur Lajcsi és Maks Kavčič voltak a mesterei. A tanítóképző elvégzése után Muraszombatban telepedik le, a 676 csoport tagja. Rövid ideig tanított, majd a Vestnik hetilap grafikai szerkesztője lett. Számos önálló és csoportos kiállításon vett részt. Festő, aki a nemzet sorskérdéseire keresi a választ ...
Újvidéken született, majd Zentán élt, 1986-ben Lendván telepedett le. Polgári foglalkozását tekintve pszichiáter, gyakorló orvos. Fényképezéssel a 70-es évek óta foglalkozik, ezeket ötletesen – utalva fotogram jellegükre – »fény-képeknek« nevezte el. Számos kiállításon mutatta be fényképeit. Író és filmelemző, a mítoszok világa érdekli. Jelenleg Lendván él és alkot. A debreceni egyetemi évei alatt keletkezett fotó és fényképezés iránti ...
Felsőlakosban született. Az általánost és a középiskolát Lendván végezte, majd a Budapesti ELTE-n folytatta tanulmányait magyar-néprajz szakon, ahol 1994-ben szerez diplomát. Hazatérve szülőföldjére előbb a Népújság újságírója, majd 1997-ben egyéni vállalkozóként könyvkiadót hoz létre. 1998-tól a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiójának programigazgatója. 2000-ben sikeres doktori vizsgát tesz néprajzból. 2007-től a Hidak tévéműsor ...
Herman autodidaktaként kezdte, majd elvégezte a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémiát, azóta festeget. Herman tipikus képviselője annak a művésznemzedéknek, akik tanulmányaik elvégzése után a fővárosban kerestek álláslehetőséget, de a végleges hazatérés gondolata azóta is foglalkoztatja. A hazátlanság élményét először a Száműzetésben képein fogalmazta meg, amelyet az ezredfordulóra készített. A hal-motívummal tulajdonképpen az egyén ...
Muraszombatban született, ahol a gimnáziumi tanulmányait is végezte, majd a ljubljanai Természettudományi és Műszaki Egyetem Textilipari Karának hallgatója, ahol a textil– és ruhatervezési szakon diplomázott, majd a Festőművészeti Akadémiát is elvégezte. Közel 3 évtizede van jelen a képzőművészeti életben, számos külföldi és a hazai kiállítással, számos díj és elismerés birtokosa. Lendván él és alkot. A 90-es években, a LindArt nemzetközi ...
A rajztanárként, prózaíróként és költőként is ismert közéleti személyiség Lentiben született, majd a második világháború alatt a család Lendvára költözött. Egy későbbi lenti látogatás emléke örökre emlékezetes maradt a 4 éves kisfiú számára. Apját a magyar hatóságok kémkedés vádjával bebörtönözték, és a fiú szeme láttára megalázták. A muraszombati tanítóképzőben, majd a Maribori Pedagógiai Akadémián találkozott először a ...
Lendván született 1948-ban. A Ljubljanai Képzőművészeti Akadémia elvégzése után a festőművészeti specializáción vett részt. 1988-ban a Ljubljanai Egyetem Műalkotásai Elismeréssel tüntette ki, s docensi címet adományozott neki. 1997-ben pedig a festészet és rajz területek címzetes egyetemi tanárává nevezte ki. Idehaza festőként, grafikusként, részben szobrászként tartják számon, munkássága során több díjjal is kitüntették: 1987-ben a ...
Ptujban született 1954-ben, nemzetiségileg vegyes családban, montenegrói apától és isztriai szlovén anyától. A Ljubljanai Filozófiai Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténet (komparatisztika) szakon végzett, majd tanárként helyezkedett el. Első görög irodalmi fordításkötete „Otok v luninem popku” (Sziget a hold köldökén) címmel a Pomurska založba könyvkiadónál jelent meg 1986-ban, melyet újgörögből fordított. A 2000-es évet a 20. ...
1936-ban született Alsólakosban Szúnyogh Rózsiként. Az algimnáziumot Lendván végezte el, majd a Szabadkai Tanítóképzőbe járt, tanítónak készült, majd „választott szülőföldjén”, az őrségi Domonkosfán tanított, ahol későbbi férje Kercsmár Géza és öccse, Sándor is tanítóskodott. Később a Muraszombati Magyar Rádió munkatársa lett, nyugdíjazásáig a muraszombati magyarság vezetője, a Baráti Kör Művelődési Egyesület alapítója, elnöke. A ...
Király Ferenc 1936-ban született Alsólakosban. A Ljubljanai Iparművészeti Iskola elvégzése után a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be ugyanitt, Frančišek Smerdu szobrászművész osztályába. Később a Zágrábi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1964-ben Frane Kršinić osztályában diplomázott. Rövid ideig képzőművészeti oktatást is vállalt, 1973-tól 20 éven keresztül vezetője volt a Lendvai Galéria és Múzeum intézményének. ...
1937-ben született Chicagoban (Illinois állam, USA). Életének első jelentősebb állama Texas, ahol érettségit tett. Majd New Yorkba került, ahol felvételt nyert a The Art Students’ képzőművészeti akadémiára. Később kíváncsiságból Európába utazik, s Zágrábi Képzőművészeti Akadémián tölt néhány szemesztert. Itt hozza össze a sors későbbi férjével, pályatársával, Király Ferenccel. 1967-ben a Bécsi Akadémián diplomát és magiszteri címet szerez. ...
A muravidéki Velika Polanán (Nagypalina) született munkás-paraszt családban. A gimnázium elvégzése után szláv nyelvet és filológiát tanult, de 1934-ben abbahagyta tanulmányait. Ezentúl az írásnak és az újságírói pályának szenteli minden idejét. A keresztény szocialista ideológiából kiábrándulva a kommunista eszmeiséggel barátkozik. 1934-35-ig Alsólendván a Ljudska pravica (Népjog) lapot szerkeszti. A 30-as években több novellát, elbeszélést és regényt ...
Lendván, azaz a történelmi Alsólendván született 1913-ban. 1920-25-ig a zalaegerszegi reálgimnázium diákja. Az iparművészeti középiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát is Zágrábban végzi Ljubo Babić professzornál. 1942-ben Lendván a polgári iskolában tanít. 1942-ben továbbképzésre küldik a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1946-49-ig a Ravne na Koroškemben, majd az 1. számú Maribori Gimnáziumban tanít. 1956-ban a Maribori Tanítóképző tanára, ...
Olga Paušič Lendván született 1953-ban. Iskoláit Muraszombatban és Mariborban végezte, ahol 1974-ben tanítói oklevelet szerzett. Nyugdíjazásáig a Lendvai 1. számú Kétnyelvű Általános Iskolában szlovén nyelvet és választható tantárgyként színházi nevelést oktatott. A gyermekszínjátszók mellett a lendvai nyugdíjas klub számára is ír színpadi jeleneteket. Írói pályája az Obrazi (Arcok) 1995-ben (társszerzője Štefan Huzjan), illetőleg a két évvel ...
Pál a Lendvai Gimnáziumból került a ljubljanai képzőművészeti Akadémiára, ahol 2010-ben magiszteri címet is szerzett. Előbb a LindArt Ifjúsági Művésztelepet szervezi, majd évekig a nagyon is hiánypótló D’Clinik alternatív művészeteket felölelő galéria vezetője, felszámolásáig. Baumgartner és Császár pályatársa, Pál Katja vizsgálódásainak középpontjában a műalkotás és a tárlatlátogató közti viszony áll. A közben alkalmazott eszközök ...
Irodalmunk legfiatalabb tagja, aki 16 évesen „mégis kivárta”, hogy elinduljon az elsőkötetesek göröngyös útján. Tanulmányait a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában mint gimnazista végzi. Az ifjú költő azonban nem versekkel, hanem prózával kezdte: a Szúnyogh Sándor Fogalmazási Verseny többszörös díjazottja, aki más területeken is tevékenykedik. Élete meghatározó tényezőjének tekinti az előadóművészetet, ahol korcsoporttól függetlenül szinte ...
A szlovén színház- és filmművészet meghatározó alakja, több karakter megformálója Alsólendván született, a Tomka-házban, amit a rendszer emberei „lakásul” jelöltek ki számukra. A színészképző elvégzése után korán választott magának színházat, hiszen 1946-ban már a Ljubljanska Drama színház szerződteti, melynek kötelékében élete végéig megmaradt. S bár több filmszerepet is vállalt, melyekért a legmagasabb kitüntetések birtokosa (pl. a ...
A Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon a szabadkai tanítóképzőben 1950-ben frissen diplomázott Salamon Árpád pályakezdőt, a hodosi, a muraszombati és a lendvai iskolák rajz és technika tantárgyak tanítóját, később a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémia diplomását (1954), tanárát elsősorban pedagógiai munkásságáért szerepelteti címszavában. S bár a Muravidékről, ahonnan újszerű pedagógiai-didaktikai elképzeléseiért, a színjátszás és a ...
Petesházán született földműves családba, itt járta ki az általános iskolát, Lendván pedig az algimnáziumot. Újvidéken szerzett tanítói oklevelet 1962-ben. Baranyában kezdi tanítói pályafutását, majd hazatérve az induló Muraszombati Rádió újságírója. 1966-ban Újvidéken tanári oklevelet szerez, később pedig a Maribori Pedagógiai Akadémián szlovén nyelvből is diplomázik. A 80-as évek végéig a muravidéki általános iskolákban tanít magyar nyelvet, ...
Alsólakosban született. Első nagy élménye volt a háború utáni szegény világ megélése, ahogy ő fogalmaz: a „jegyes világé”. Általános iskolába szülőfalujában járt, majd 1963-ban elvégezte a muraszombati tanítóképzőt. A goricskói Domonkosfán tanított 1970-ig. Később a maribori pedagógiai főiskolán, majd pedig Szombathelyen tanári oklevelet szerez. 1970-ben Lendvára kerül, a Népújság munkatársa, 1971-től az évente megjelenő Naptár szerkesztője. ...
1992-ben szerzett diplomát a Maribori Pedagógiai Egyetem művészetpedagógiai szakán. A bábszínház gondolata már egyetemista korában is érlelődött benne, kellékeket, színházi látványterveket készített, illusztrátori munka, a festészet – ezen belül is a selyemfestészet – mellett kötelezte el magát. 2005 óta a Maribori Pedagógiai Egyetemen tanít. A művészi kifejezéshez szükséges forma és tartalom nála nem egy befejezett állapot, erről egy ...
A LindArt művésztelep köré gyülekező fiatal, sok esetben tanulmányaikat folytató lendvai képzőművészek csoportjához tartozik a Csáktornyán született, de Lendván nevelkedett Tomka Csilla tervezőgrafikus és vizuális művész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd – több kortársával együtt (Baumgartner, Császár, Orbán P.) – Vas megyében, a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium grafikai szakán folytatta tanulmányait, ahol ...
Lendván született 1960-ban, ahol az általános iskolát is végezte. A muraszombati gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert a ljubljanai színművészetei főiskolára (AGRFT). Mentorai, Mile Korun és Kristijan Muck segítségével sikeresen kapcsolódott be a főváros színházi közegébe, aminek köszönhetően főiskolásként két szerepet is kapott a ljubljanai ifjúsági színházban (Mladinsko gledališče) : D.Kiš: Missa in a minor ( Ljubiša Ristić ...
Varga József tanár, nyelvész, költő, író 1930-ban született a horvátországi Verőcén (ma: Virovitica). Elemi iskolát Göntérházán, a tanítóképzőt Muraszombatban végezte. Több muravidéki általános és középiskolában tanított. 1966-ban szerzett főiskolai oklevelet magyar nyelvből és irodalomból az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Tanár oklevelet 1976-ban szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol 1986-ban doktori vizsgát ...
A szlovéniai magyar irodalom első költője, fáradhatatlan politikai és kulturális vezetője. Sokgyermekes családban született Lendván, az Alsó utcában. Az elemi iskola és a négy polgári elvégzése után gimnáziumba szeretett volna iratkozni, tanárnak készült, de mivel taníttatását a család nem tudta vállalni, ő is apja mesterségét választja, cipészinasnak áll. A harmincas években megismerkedik a munkásmozgalommal, a magyarok bevonulása után letartóztatják, ...
A Lendva-vidéki képzőművészet 20. századi nyitánya Zala György szobrászművész nevéhez köthető, aki 1858-ban látta meg a napvilágot a történelmi Alsólendván. Iskoláit Bécsben és Münchenben végezte. 1884-ben visszatért Magyarországra, s ekkor kezdődött az a sikerekkel teli, de hullámvölgyektől és mellőzésektől sem mentes pálya, mely szinte egyedülálló a magyar művészettörténetben, illetve történelmi szobrászatban. Élete vége felé előbb ...
Göntérházán született. Az általános iskola elvégzése után a lendvai kétnyelvű középiskolában érettségizett, majd a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. Magyar–könyvtár szakon szerzett diplomát 1991-ben, majd a Népújság kulturális rovatának újságírója lett. 1994-től előbb a kétnyelvű középiskolában, majd az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolában magyartanár. 2006-ban a budapesti egyetem Könyvtártudományi ...
Értesítés!
Kérjük mindazokat, akik Lendva Község területén állandó lakhellyel rendelkeznek, vagy a mai Lendva Község területén születtek és úgy vélik, hogy jogosultak lennének az irodalmi és képzőművészeti lexikonban való szereplésre, hogy az alábbi címre küldjék el rövid életrajzukat, melyből kitűnik a művészeti tevékenységük.
Kiadó: | Knjižnica – Kulturni center Lendava Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ |
Szerző: | Bence Lajos |
Szerkesztő: | Halász Albert |
Lektor: | Szende Virág |
Szakmunkatársak: | Dejan Vučko, Ines Horvat, Sebastijan Časar |
A kiadást támogatta: | Lendva Község, Bethlen Gábor Alap |
Rendszergazda: | muveszeti.arckepcsarnok@kkl.si |
Utolsó módosítás: | 2020-12-28 12:54:52 |