Paušič, Olga

Olga Paušič Lendván született 1953-ban. Iskoláit Muraszombatban és Mariborban végezte, ahol 1974-ben tanítói oklevelet szerzett. Nyugdíjazásáig a Lendvai 1. számú Kétnyelvű Általános Iskolában szlovén nyelvet és választható tantárgyként színházi nevelést oktatott. A gyermekszínjátszók mellett a lendvai nyugdíjas klub számára is ír színpadi jeleneteket. Írói pályája az Obrazi (Arcok) 1995-ben (társszerzője Štefan Huzjan), illetőleg a két évvel később Imejmo jih radi (Szeressük őket) önéletrajzi elbeszélésfüzér megjelentetésével kezdődött. A Junaki (Hősök) regényben már az ifjúsági regény vizeire evez, a Šolski štosi (Iskolai húzások) színpadi jelenetgyűjteményével pedig a diákszínjátszás terén érezhető hiányt próbálja kitölteni. 2006-ban a Skrivnosti (Titkok) című regényét a szlovén kulturális alapítvány pályázatán a magánkiadású művek kategóriájában az első öt közé sorolták. 2011-ben két könyve is napvilágot látott: az Osumljen (Gyanúsított) regénye és a Mavrični vsakdanjik (Szivárványos hétköznapok) kisprózákat tartalmazó kötete. Ugyanebben az évben jelent meg a Veselo na oder (Vígan lépj a színpadra) ifjúsági színjátékokat tartalmazó gyűjteménye is. Legújabb, 2012-ben Pod belim gradom címmel (A fehér vár alatt) megjelentetett rövid írásokat tartalmazó gyűjteménye a legkisebbeknek szól. A felsoroltak mellett idén adta ki a Sanje o zvezdah (Csillagokról álmodom) felnőtteknek szánt verseskötetét. A Kofetarji (Kofák) színjátszó csoport házi szerzője, amely már több darabját is színre vitte (En hribček bom kupil-Egy domboldalt vásárolok stb.) Világutazó, élményeit a hazai Vestnikben, a ljubljanai Nedeljski dnevnikben, valamint a Svet in ljudje magazinban jelentette meg. Ezeket gyűjteményes válogatásban a Po sledi bojevnikov (A harcosok nyomdokain) 2010-ben, illetőleg a Z nahrbtnikom, s kamero in peresom po svetu (Hátizsákkal, kamerával és tollal a világban) címmel 2011-ben magánkiadásban tette közzé. A szlovén kritika Paušič műveit általában kedvezően fogadta, főleg a diákszínpad részére és az ifjúság problémáiból kiinduló, primőr társadalomkritikát emelte ki. Egyik kritikusa szerint (L. Detela): „Olga Paušič, egyszerű elbeszélői stílusával meghaladja az iskolai mindennapok anekdotikus és fricskákkal teli szintjét. Textusai a humánus emberi viselkedés hangoztatásával a funkcionális iskolarendszer mellett ágálnak, a teher súlyának hangsúlyozásával, mely minden szegmesében azt súgja, „hogy az iskolával valami nagyon nincs rendben”… Paušič a hézagos szlovén törvényhozás mögötti szociális repedésekre is felfigyel, amelyek mögött a legsérülékenyebb réteg, a rendezetlen családi viszonyokban nevelkedett gyermekek, bevándorlók és romák vannak”. Egy másik kritikában olvassuk: „Olga Paušič jó tematikai válogatást készített műveiből. Korszerű, de nem törekszik avantgárd lenni. Alakjai mindennapiak, az iskolai közegből… A gyermeki lélek mélységeinek a feltárása is távol áll tőle… Szövegeinek könnyedségét a párbeszédek könnyűsége adja, előbb felszínesek, mint mélyrehatóak, akkor is, amikor mélyebb dolgokról van szó. Ez talán gyenge pontja is elbeszélő-művészetének, de új dimenziónak is felfogható, olyannak, amely még kidolgozásra vár nála…” (R. Stupar). Az említett kritika még egy dolgot érdemesnek tart kiemelni, nevezetesen azt, hogy tudatosan kerüli a moralizálást. A föntiek miatt olyan olvasói érzés is felülkerekedik, hogy egyes részeket ki kellene javítani, kihagyni vagy újraírni. Egy azonban bizonyos, a színházi játékon keresztül nevelni, az iskolás gyermek elé az élet tükrét tartani. S ebben bizonyára sikeres is. Legújabb alkotása a fehér vár, bár a legkisebbekről szól, a nagymama, nagyapa bevonásával az unokának a világgal való ismerkedése a család összes tagját „angazsálja”. E műve talán legkevésbé nevelő szándékú, itt-ott talán a türelmesség kérdése mégiscsak fel-felbukkan, de nagyon árnyaltan, felötlik a már elfeledett, felfedi a fel nem derítettet, a történetek élénk jelenlétére is ráérez. A növekvő feszültség nem a szigorú nevelési szándék, hanem olvasásélmény növelésének a malmára hajtja a vizet (S. Hajdinjak).