A Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon a szabadkai tanítóképzőben 1950-ben frissen diplomázott Salamon Árpád pályakezdőt, a hodosi, a muraszombati és a lendvai iskolák rajz és technika tantárgyak tanítóját, később a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémia diplomását (1954), tanárát elsősorban pedagógiai munkásságáért szerepelteti címszavában. S bár a Muravidékről, ahonnan újszerű pedagógiai-didaktikai elképzeléseiért, a színjátszás és a bábjáték, valamint a táborozás (cserkészek) „forradalmasítása” után korán el kellett mennie, munkássága az akadémiát végzett tanítványokban és követőiben mély nyomot hagyott.
Az említett lexikon közlése szerint természetesen Salamon alkotóművészi tevékenységét is jelentősnek nevezi, hiszen Božidar Jakac tanítványa szinte mindegyik grafikai technikával, legfőképpen a linó- és fametszettel, pusztatűvel és rézkarccal is dolgozik. Leegyszerűsített formáit, komoly és aprólékos kidolgozott portréit – a metszetkészítés technikai bravúrjaként – ex libriseinél is mesterien alkalmazza, a különböző nemzetközi tárlatokon is rendre megjelenik, legutóbb egy kanadai, és kínai kiállításon. Jelenleg Slovenske Konjicében él és alkot.
Salamon Árpádot választott szülőföldje, Slovenske Konjice polgármestere, Miran Gorinšek Arany Lovagi Címerrel tüntette ki 2017-ben. Az 1988. évi nyugdíjba vonulásakor, művészi-pedagógiai pályájának fontosabb állomásait is számba vették, többek között a velenjei Modelar, modellezők egyesületében kifejtett szakmai-irányító munkásságáért kitüntetést vehetett át. 1992-től pedig a Konjicei Képzőművészek Egyesületének vezető egyénisége, aki főleg a kisméretű grafika és az ex libris területén szerzett az egyesületben elévülhetetlen érdemeket, s lett a műfaj nemzetközileg is ismert képviselője, több szakmai és művészeti társaság tagja, többek között a F.I.S.A.E nemzetközi ex libris és a Kínai Exlibris Szövetség, valamint a Szerb, a Cseh Ex Libris Egyesület megbecsült tagja, a Szlovén Ex Libris Egyesület tiszteletbeli, a budapesti KBK Kisgrafikai Baráti Kör rendes tagja.
A Szabadkai I. Nemzetközi Ex libris kiállítás fődíját kiérdemelve, 2016-ban a Népkör MMK egy nagyszabású önálló kiállítás megrendezésére jogosította fel az idén 87. életévébe lépő szabadkai születésű festő-grafikust. Neve azonban 60 év kihagyás után is ismerősen cseng tanítványai és tisztelői előtt Lendván és a Muravidéken, ahol a szabadkai tanítóképző elvégzése után első munkahelyét, a hodosi iskolában találta meg az 50-es évek elején. Később a lendvai algimnáziumban a képzőművészeti tantárgyakat is oktathatta, a nagyszerű pedagógus, nyitottságáról és szókimondásáról ismert tanár olyan művészeket indított útjára, mint Gálics István. De Peršáékat, Jánost és Istvánt és Szúnyogh Sándort is tanítványának tekintette. A kézműves tevékenységekért rajongó Urisk Erzsébetet, a bábjáték és a bábuk iránti szeretetét máig őrzi az iskola pincéjében berendezett Táborozók Bábszínháza, melynek hagyományait a lendvai Pupilla (Šinko Sabina) és más, a lendvai gyermek- és bábszínházi hagyományokra építő Ku-Kuc (Miša Gerič és Urška Raščan) viszi tovább.
Egyéni kiállításainak száma 220, csoportos kiállításon pedig 18 ország közel 300 városában szerepelt grafikákkal, metszetekkel.
Friss diplomásként a rajztanításban, főleg az általános iskolás gyerekek számára, újfajta pedagógiát vezetett be, amit a tanítóknak szervezett műhelymunkák keretében szerveztek meg a szaktanácsadó szolgálat (Horvát Béla) támogatásával. Ennek keretében a rajzszakos kollégák megismerkedhettek a grafika alapjaival, a metszetek készítésével és a nyomatkészítés technikáival. Ilyen műhelyek működtek a G. petrovci, a šalovci, a muraszombati, a beltinci, a lendvai, a tišinai és más központi iskolákban. Ennek a kezdeményezésnek köszönhetően Muravidéken a rajztanítás nagy változáson ment keresztül.
Utolsó módosítás: 2019-04-03 10:34:47
