Bencik Emeršič, Viktorija

Lendván látta meg a napvilágot az AGRFT-n diplomázott színésznő, aki már középiskolás korában is gyakran szerepelt a muraszombati Murski val rádió mikrofonjai előtt. Tanulmányai idején pedig már az Enajsta šola (Tizenegyedik iskola) rendkívüli nézettséggel bíró ifjúsági műsor vezetőjeként a presztízs viktor-díjat is elnyerte.

A színjátszási-színművészeti ismereteket Mile Korun és Matjaž Zupančič professzoroknál sajátította el. 2008-ban az Achternbusch Susan2 és Susan H szerepekkel, valamint Polly szerepével Brecht és K. Weill koldusoperájában nyújtott teljesítményéért pedig akadémiai Prešeren-díjjal is kitüntették.

A Ljubljanai Városi Színházban (Mestno gledališče Ljubljansko) már a színészképző idején is fellépett P. Nichols En dan v smrti Jožce Rožce darabjában, 2011-től pedig a színház állandó munkatársává fogadta.

Fontosabb szerepei:

A Tavaszi ébredés (Pomladno prebujanje) musical Ilséje, hasonlóképpen az Eastwick-i boszorkányok Jane Smartjának és Janniferjének szerepében is sikerrel szerepelt. H. Levin szemölcsös prostituáltjában, de különösen nagyot alakított K. Schönherr Asszonyának-szerepében az Ördögasszonyban (Hudič babji), melyért a fiatal színésznőt Borštnik-díjjal is jutalmazták. Vendégművészként a Ljubljanai Dramában is fellépett, éspedig, Sybil Van szerepében, O. Wilde: Dorian Gray képei című darabjában.

A La luna gyermek- majd ifjúsági színházi stúdió  köldökén nevelkedett tehetséges színésznő ma is vallja: Györkös Boris „színházában” olyan dolgokat tanult, amelyek életre szóló tapasztalattal ruházták fel. A 10 évig tartó színházi kezdeményezésnek a lényege a „mindentanulásban” és a „senkit sem utánozni” abszolút eredetiségében volt.

Györkös utasításai és színházának hozadékai, melynek egyik sarkalatos pontja az ösztönös, drámapedagógiai és dramaturgiai képzést is magában foglaló színházi A-Zs-ig-en alapult. Györkös szavaival: „A mi színjátszásunkat a minimalizmus és a mobilitás határozta meg. A színpadképre és a kosztümökre – eszközök hiányában – nem fektettünk nagy hangsúlyt. A hivalkodást kerülve az előadások hiányosnak tűnhettek, a bemutatkozáson volt a hangsúly. Ettől függetlenül a játék szerelmesei bizonyos fokú fejlődésen mentek át, a közös „színházasdiból” néhányan később kiváltak, mert hívta őket az egyetem és az országos hírnév”.

Györkös színházi örökségét, az önállósodást és a függetlenedést ma Viktorija is elismeri. Az előképző a színi akadémiára való fölvételnél is segítségére volt.

Barátjával, Bojan Emeršič-csel kötött házassága után a színésznő kétszer is szülési szabadságra ment, ettől függetlenül hirdeti: a színház mellett a család áll számára az első helyen.

Legújabb darabjában, melyet egy Brodway-sikerprodukció a Városi színház műsorán a lendvai származású színésznő, Viktorija Bencik Emeršič két nagy „színpadi szerelmét”, a játékot és az éneket van módja egyesíteni. Az utóbbi években pódiumszínészként is fel-feltűnő színésznő számára az éneklés jelenti a kihívást. A Rent-ben (S.Moša rendezésében) egy drogfüggő bártáncosnőt, Mimi Marquezt alakítja; zenésztársával, Roger Davisszel ők a darab szerelmes-párja.

A fiatal nézőközönség számára bizonyára érdekes szereposztás és történet (J.Larson, Brodway-darabja) az idősek figyelmébe is ajánlja, főleg a „másságot” elítélőknek.  A másságra, mely gej- és lezbikuspárt, a drogfüggőséget is felvonultatja a darab, olyan fogalmak, melyek nálunk még mindig elítélendő dolgok. A darab arra a kérdésre is választ kíván adni, hogy hogyan éljünk szépen együtt függetlenül attól, ki kicsoda és mit képvisel. Állítását a rock-musical hőseinek pozitív gondolkodására alapozza, akik „ nehézségeik és hátrányaik ellenére is olyan életmódot alakítanak ki maguknak, mintha minden új nap az utolsó lenne, tele szeretettel, alkotói hévvel, barátsággal, jókedvvel”. (Delo)