Irodalmunk legfiatalabb tagja, aki 16 évesen „mégis kivárta”, hogy elinduljon az elsőkötetesek göröngyös útján. Tanulmányait a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában mint gimnazista végzi. Az ifjú költő azonban nem versekkel, hanem prózával kezdte: a Szúnyogh Sándor Fogalmazási Verseny többszörös díjazottja, aki más területeken is tevékenykedik. Élete meghatározó tényezőjének tekinti az előadóművészetet, ahol korcsoporttól függetlenül szinte mindent elnyert, a József Attila díjaktól a Kaleidoszkóp díjig, illetve az ifjúsági Radnóti-díjig.
Első, a szerző 16. születésnapjára megjelent Digitális freskók című kötetét mind a hazai, mind az anyaországi kritikai közvélemény kedvezően fogadta. Péntek Imre az elsőkötetes remekbe szabott avantgarde technikáját dicséri, mely összegzésében a forma keresése mellett az önkeresést is jelenti. Majd mint ki visszatér a hosszas „szellemi” kalandozásból, melybe a felnőttek komolykodó világa felé mutatott szamárfül is belefér, a közéleti témák felé fordul. Tari István mintha csak Péntek gondolatmenetét folytatná, amikor ezt írja: „Azon a szellemi vidéken kezd nagyon fiatal fejjel otthonosan mozogni, ahol már érzékelhető a teremtő, az alkotó elődök kisugárzása, ahonnan „cinkosan kacsintgat Szúnyogh mester, a költő” a peremvidék más dalnokainak társaságában. Bence Lajos a fülszövegben utal Pál költői kibontakozásában a kiváló versmondói adottságokra, hogy „a rímvetést, ritmuskészséget, mesterséget a legnagyobbaktól Dzsidától (Psalmus Hungaricus), Vörösmartytól és Karinthytól tanulta”, az újfajta hangot pedig az Úrhoz való fohászban (Másféle ima), „mi-tudatba” csomagolva így összegzi: „Mentsd meg őket ostobaságuktól./ Ments meg ostobaságunktól bennünket.” S a reá nehezedő társadalmi nyomás ellen védekezve (By Ron) hirdeti: „Nékem elég,/ ha hű társ a/ dalom”. A peremvidék dalnokai és önmaga felé is az egyre inkább romló nyelvi közeg miatt az Úr segítségét kérve, a helytállás erkölcsi parancsát ekképpen fogalmazza meg: „termő földre essék,/ki hová esni vágyik,/ s igéinket is /tisztább kürttel hirdessék”.
Forrás:
- Péntek Imre: Verssé változó „Peremvidék”. Muratáj ’15, 1-2.
- Pál Péter: Digitális freskók. Lendva, 2014. Tari István és Bence Lajos fülszövegei).
Utolsó módosítás: 2015-11-22 18:49:47