Bence Utroša Gabriella

Muraszombatban született, egész művészetét a gyermeki világ rejtelmei, az ifjúság konfliktusokkal teli, cseppet sem könnyű világának mesés, de nagyon is reális világának szentelte. A Maribori Gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait az ELTE TK magyar-szerbhorvát szakán folytatta, majd néhány évvel később a pécsi JPTE-en diplomázott magyar nyelvből és irodalomból. Egész pályáját a gyermek- és az ifjúsági irodalom témavilága determinálja. Első, hosszabb textusait, sikerültebb írásai az apa-gyermek komplexus, a családfő elutazása és az ebből táplálkozó egzisztenciális bizonytalanság árnyékolja be. A realista eszköztár némi szentimentális hanggal párosul nála, a koraérett kamaszlány föl szeretne nőni a feladathoz, hogy a beteg apa elutazását átélje, de végül is csak a súlyos veszteség érzéséig jut el. A Visszahozott szép karácsony (1994) szövegeiből Karácsonyi varázslat címmel játékfilm készült a Szlovén RTV támogatásával 2000-ben. A Ki lakik a sötétben (1996) és az Egy kis makk története (2003) és más mesék a muravidéki ifjúsági és gyermekirodalmunk legszebb hagyományait teremtik meg. Egy-egy ellesett, a gyerekszáj által megfogalmazott történet méltán szerepelhetne magyarországi gyermekantológia darabjaként is, ha a „modern kor gyermekének modern témájú mesét” elvet hagynánk érvényesülni. A Visszahozott szép karácsonyról a kritika (Varga J.) megállapítja: „A tizennégy írás műfaji meghatározása könnyű feladatnak tűnik, hiszen jól elválaszthatók a mesék, illetve a meseszerű írások az egyéb prózai alkotásoktól. Nem tudjuk pontosan besorolni ezeket az esztétikai műfajnak megfelelő kategóriába. nem mondhatjuk, hogy klasszikus értelmezés alapján tündérmesék, csalimesék, ördögmesék stb., mert egyszerűen nem azok. Talán akkor járunk legközelebb a valósághoz (tényhez), ha azt mondjuk egyszerűen, hogy „mai mesék”. Mások (Farkasi Cs.) ismét másféle forma- és kritériumrendszer, műfaji ismérvek szerint osztályoznak, így például az Egy kis makk történetéből a Mit (nem) vihetünk haza? című mese egyenesen a „magántulajdon sérthetetlenségének” a jogállását fogalmazza meg az óvodai játék eltulajdonítása kapcsán. Más meséiben az általa kidolgozott, sematikusságot sem nélkülöző szituációtörténetek és párbeszédek a klasszikus mesehagyomány átdolgozását tűzik ki célul, de mindig mai viszonyok közepette. Ragyogó figurákat mozgat káprázatos természeti környezetben, s bár kerüli a konfliktusszituációkat, azért ezek is minduntalan jelen vannak (Durcimurci, Ki bántotta Zalailonát, Filip és a rakoncátlan bringa). Felnőtt tárgyú, különcöket és furcsa történeteket feldolgozó novelláit Mégis harangoztak (1999) címmel gyűjtötte kötetbe a szerző. A könyv fülszövegében olvassuk: „ A műfaji sokszínűséget, mely az elbeszéléstől (A harangozó búcsúja, Elmenni vagy visszajönni nehezebb?) a hangjátékszerű írásokig (Tüzet szító szél, Galamb a léggömbön) ível, elsősorban a témaválasztás szabja meg. Szociográfiai hitelességgel megírt elbeszélései (Meglapulva a kerítés mögött, Mégis harangoztak, Gazdag Márton igazsága) a sziget-létre ítélt közösség némely burkolt problémájára is ráirányítja a figyelmet. Ezekben némi iróniával a kisebbségi helyzet szülte furcsa és nem egy esetben abszurdnak tűnő szituációi is megfogalmazódnak (Mégis harangoztak). Érdeklődésre tarthatnak számot azok a novellák is, amelyekben különc figurák (Mirza, Szíriusz) élednek újra, vagy fordított logikájukkal érdemlik ki környezetük haragját…”.

Forrás:

  • Bence Lajos, 1999: Mégis harangoztak (fülszöveg)
  • Farkasi Csilla, 2004: Hétköznapok átlényegülése. Pannon Tükör:2004/2.
  • Varga József, 1996: Bence Utroša Gabriella: Ki lakik a sötétben? Muratáj 96, Lendva.

Utolsó módosítás: 2015-11-18 14:40:04