Czimmermann Toplák János

Az ausztriai Friesachban született, ahol szülei vendégmunkásként dolgoztak. 1973-ban beiratkozott a zágrábi Iparművészeti Középiskola formaművészeti szakára. Rövid ideig a muraszombati könyvkiadónál dolgozott, majd Ljubljanában próbált szerencsét. Nyugtalan szelleme azonban innen is továbbvitte, egészen Berlinig, ahol jelenleg él és alkot.

Írói pályáját két muravidéki kötet jelzi: egy verseskötet és egy kanadai útirajz-regény. Írói attitűdjét az „egyszerre és sokat” fogalmakkal lehetne leginkább jellemezni. A muravidéki magyar irodalom „fenegyereke”, aki nem képes, s nem akar felnőni. Első verseskötetének, a Flagelláns énekeskönyvnek (1991) a versei egészében az avantgárd jegyében fogantak. Első könyvét a kritika kedvezően fogadta, kiemelve a költő által kimunkált újfajta versbeszédet, amely a költő világnézeti másságában gyökeredzik. Nem véletlenül beszélünk versbeszédről, hiszen a lírai-poétikai elemek sem a régi hagyományos versírási szabályoknak rendeződnek alá, inkább a hagyományok elhagyásának. Erre a sajátosnak mondható versírói attitűdre inkább a múlt század elejének az avantgárd, transzavantgárd, a dadaisták polgárpukkasztó-provokatív színházi kreációkkal is megtűzdelt írói „viselkedése” a jellemző, mint a későbbi izmusok (szimbolizmus, impresszionizmus stb.) mentén klasszicizálódott nyugatosoké. C.Toplák nem szerepeket próbálgat, hanem a kispolgári attitűdöt kívánja polgári környezetben elhelyezni. Ezt a költői gyakorlatot a későbbiek során hosszúverseiben, verses szövegeiben, poétikai kísérleteiben, a Merzekben is gyakorlattá tette.
Szabálytalan kitérőkkel szellemi kalandokba bocsátkozó útirajzát Szentimentális utazásom a kanadai On(l)tárijóba címmel jelentette meg 2003-ban, melyben a kitelepedett rokonoknál történt látogatás tanulságaként az Újvilágban materiális jólétre és boldogulásra találó, de közben gyökértelenné váló embereknek a szellemi javak iránti igénytelenségére is megjegyzést tesz. Több ezer oldalra rúgó kiadatlan dokumentatív naplója, esszéi és fiktív, önéletrajzi vonatkozású prózája a nyugat-európai liberális értelmiségi mindennapjai, szokásai, a hétköznapok és az alkotói életmód között feszülő ellentmondásokra, valamit a művészlét értelmére kérdez rá. Az ezredfordulón Berlinben él feleségével. Ír naplót, tanulmányt, korábban festőként is kipróbálta tehetségét.

Forrás:

  • Bence Lajos, 1996: C. Toplák János. In. Írott szóval a megmaradásért. Győr-Lendva.

Utolsó módosítás: 2015-11-22 18:22:46