
5. junij 2022 – 95 let ilustratorke Ančke Gošnik Godec
Ančka Gošnik Godec je diplomirala na Akademiji za likovno umetnost v Ljubljani, kjer je opravila tudi podiplomski študij grafike pri Božidarju Jakcu. Študijsko se je izpopolnjevala tudi v Parizu.
Ilustrirala je več kot 100 slikanic in otroških knjig, kot so Slovenske ljudske pravljice, rezijanske ljudske pravljice Tri botre lisičice, Babica pripoveduje, Mamka Bršljanka, Lučka Regrat, Zelišča male čarovnice in Muca Copatarica. Sodelovala je z revijami Ciciban, Cicido, Pionirski list oz. Pil, Kurirček, Pionir in Tabor. Risala je tudi križanke in uganke ter sodelovala s Televizijo Slovenija pri animiranih slikanicah. Za svoje delo je bila večkrat nagrajena (povzeto po: https://www.delo.si/kultura/razno/ancka-gosnik-godec-praznuje-95-let).
2022. június 5. – Ančka Gošnik Godec illusztrátor 95 éves
Ančka Gošnik Godec a ljubljanai Képzőművészeti Akadémián végzett, ahol Božidar Jakacnál elvégezte a posztgraduális grafikai tanulmányait is. Párizsban is tanult.
Több mint 100 képeskönyvet és gyerekkönyvet illusztrált, mint például Slovenske ljudske pravljice, rezijanske ljudske pravljice Tri botre lisičice, Babica pripoveduje, Mamka Bršljanka, Lučka Regrat, Zelišča male čarovnice in Muca Copatarica. Együttműködött a Ciciban, Cicido, Pionirski list ill. Pil, Kurirček, Pionir és Tabor lapokkal. Keresztrejtvényeket és találós kérdéseket is rajzolt, és animációs képeskönyvek készítésénél együttműködött a Szlovén Televizióval. Munkásságáért többször díjazták.
(összefoglalava a https://www.delo.si/kultura/razno/ancka-gosnik-godec-praznuje-95-let/ alapján)
15. maj – Svetovni dan podnebnih sprememb
15. maja se po vsem svetu zaznamuje svetovni dan podnebnih sprememb. Namen tega dne je opozoriti javnost na čedalje očitnejše podnebne spremembe.
S pojmom podnebnih sprememb se označuje spreminjanje globalnega in regionalnega podnebja na Zemlji v daljšem časovnem obdobju, posledice česar so spremembe ozračja, ki se kažejo kot naravne nesreče, kot so tornadi, poplave, krčenje ledenikov, požari, suše, bolezni.
Május 15. – Nemzetközi klímaváltozási akciónap
Május 15-én világszerte ünneplik a Nemzetközi klímaváltozási akciónapját. Ennek a napnak az a célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozásra.
A klímaváltozás kifejezés a Föld globális és regionális éghajlatának változásaira utal, amelyek olyan klímaváltozásokat eredményeznek, amelyek természeti katasztrófaként jelentkeznek, mint pl. tornádók, áradások, a glec
23. april – Svetovni dan knjige in avtorskih pravic
Leta 1995 je Unesco razglasil 23. april za svetovni dan knjige in avtorskih pravic. V svetovni literaturi je 23. april simboličen datum, z njim se povezujeta datuma smrti znamenitih književnikov Williama Shakespearja in Miguela de Cervantesa. Dan je posvečen promociji branja, založništva in zaščiti avtorskih pravic ter intelektualne lastnine. Ob dnevu knjige in avtorskih pravic smo pripravili virtualno razstavo priporočenih knjig za odrasleÁprilis 23. – A könyv és a szerzői jogok napja
1995-ben az UNESCO A könyv és a szerzői jogok napjává nyilvánította április 23-át. A világirodalomban április 23. szimbólikus dátum, ezen a napon halt meg a világirodalom két jelentős képviselője is, William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ezt a napot az olvasás, a könyv népszerűsítésére, valamint a szerzői és szellemi tulajdon védelmének szentelik. A könyv és a szerzői jogok napja alkalmából egy virtuális kiállítást készítettünk a felnőtteknek ajánlott könyvekből.
Attila József
(11. april 1905, Ferencváros, Budimpešta–3. december 1937, Balatonszárszó)
Eden najvidnejših in znanih madžarskih pesnikov, dobitnik posthumne Kossuthove nagrade in Baumgartnove nagrade, je ena najvidnejših osebnosti madžarske poezije. Študiral je na univerzi v Szegedu, nato na Dunaju in na pariški Sorboni.
Živel je le dvaintrideset let, pa vendar je eden najpomembnejših osebnosti madžarske poezije. Attila József se je kot prevajalec ukvarjal s sodobno liriko sosednjih narodov, dragoceni pa so tudi njegovi Villonovi prevodi. Njegove pesmi so prevedene v številne jezike, njegova dela pa poučujejo pri pouku književnosti v mnogih državah po svetu.
József Attila
(Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.–Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Egyik legkiemelkedőbb és legismertebb posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. A Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne.
Mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Műfordítóként József Attila a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon.
2. april – Mednarodni dan knjig za otroke
2. aprila praznujemo svetovni dan mladinske književnosti in mednarodni dan knjig za otroke. Ta datum je bil izbran, saj se je na ta dan rodil veliki danski pisatelj in pesnik Hans Christian Andersen.Április 2. – Gyermekkönyvek nemzetközi napja
Április 2-án ünnepeljük a gyermekkönyvek nemzetközi napját. Ezt a napot azért választották, mert ezen a napon született Hans Christian Andersen, dán meseíró.
27. marec – Svetovni dan gledališča
MAKOVECZ IMRE20. NOVEMBER 1935, BUDIMPEŠTA–27. SEPTEMBER 2011, BUDIMPEŠTA
Razstava ob svetovnem dnevu gledališča, v spomin mojstru madžarske organične arhitekture, snovalcu Gledališke in kulturne dvorane Lendava.
»Že od samega začetka sem hotel zgraditi zgradbo, ki je stala že pred človeštvom.«
Március 27. – Színházi Világnap
MAKOVECZ IMRE1935. NOVEMBER 20., BUDAPEST – 2011. SZEPTEMBER 27., BUDAPEST
Kiállítás a színházok világnapja alkalmából Makovec Imre tiszteletére, a magyar organikus építészet mesterének, a lendvai Színház- és hangversenyterem tervezőjének.
»Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.«
21. marec – Svetovni dan poezije
Poezija je prostor, v katerem se srečujemo skozi besedišča vseh barv, ritmov in zvokov, ki ujamejo bistvo človeškega bitja, njegove občutke ter dialog in sporazumevanje. UNESCO je leta 1999 21. marec razglasil za svetovni dan poezije z namenom promoviranja branja, pisanja, objavljanja in učenja poezije po vsem svetu. UNESCOV namen je zagotoviti prepoznavnost ter spodbuditi nacionalna, regijska ter mednarodna poetska gibanja.Március 21. – A költészet világnapja
A költészet világnapját március 21-én ünnepeljük. Az UNESCO 1999-ben jelölte ki ezt a napot „azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét”. Célja a költészet olvasásának, írásának, megjelentetésének és oktatásának előmozdítása az egész világon, és „újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak”.
21. februar – Mednarodni dan maternega jezika
21. februar je Unesco leta 1999 razglasil za mednarodni dan maternega jezika. Je spominski dan z namenom spodbujanja spoštovanja lastnega in hkrati drugih maternih jezikov po vsem svetu oziroma ohranjanja večjezičnosti ter jezikovne in kulturne raznolikosti.Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja
1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Célja a saját és egyben más anyanyelvek tiszteletének előmozdítása világszerte, illetve a többnyelvűség, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése.