
Novejše virtualne razstave najdete tukaj: 2022
Sveti Štefan I.
(okoli 975–15. avgust 1038)
Štefan I. oziroma Sveti Štefan I., rojstno ime: Vajk; latinsko: Sanctus Stephanus. (okoli 975–15. avgust 1038) zadnji madžarski knez ter prvi madžarski kralj.
Sin kneza Géze ter kneginje Šarlote. Ustanovitelj krščanske madžarske države, eden prvih madžarskih katoliških svetnikov, pomembna madžarska zgodovinska osebnost ter glavni zavetnik Madžarske.
I. Szent István
(975 körül–1038. augusztus 15.)
I. Szent István, születési nevén: Vajk; latinul: Sanctus Stephanus (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király.
Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje. (forrás: https://mandadb.hu/cikk/1137662/Szent_Istvan_es_kiralyi_torvenyei)
Sándor Kányádi
(10. maj 1929, Nagygalambfalva – 20. junij 2018, Budimpešta)
Transilvanski madžarski pesnik, ki so mu podelili nagrado A Nemzet Művésze (Umetnik naroda) ter nagrado Kossuth, bil je ustanovni član madžarske Digitalne literarne akademije (Digitális Irodalmi Akadémia) ter redni član Madžarske umetnostne akademije (Magyar Művészeti Akadémia).
Prvih pet razredov osnovne šole je končal v rojstnem kraju, nato se je šolal v kraju Székelyudvarhely. Na clujski univerzi Bolyai Tudományegyetem je leta 1954 diplomiral iz madžarskega jezika in književnosti. Leta 1955 je izšla njegova prva pesniška zbirka z naslovom Virágzik a cseresznyefa. Med letoma 1955 in 1960 je bil urednik pri reviji Dolgozó Nő, od leta 1960 pa vse do svoje upokojitve leta 1990 je bil urednik clujske otroške revije Napsugár.
Kányádi Sándor
(Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi, utána Székelyudvarhelyen tanul. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán 1954-ben magyar irodalom szakos tanári diplomát szerez. 1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.
14. junij – Svetovni dan krvodajalstva
Svetovni dan krvodajalstva ozavešča o potrebi po varni krvi in se hkrati zahvali krvodajalcem za njihov dar, ki rešuje mnoga življenja.
V zdravstvu je pomemben vir tako v načrtovanem zdravljenju kot pri nujnih posegih.
Június 14. – A véradás világnapja
A véradás világnapján a biztonságos vér szükségességére hívjuk fel a figyelmet,
ugyanakkor köszönetet mondunk minden véradónak az életmentő adományért, amely a tervezett gyógyíásban és a sürgős beavatkozásnál egyaránt fontos.
5. junij – Svetovni dan varstva okolja
Z resolucijo je 15. decembra 1972 Generalna skupščina ZN določila 5. junij za svetovni dan okolja.
Njegov namen je ozaveščati ljudi o pomembnosti varstva okolja. Vsak posameznik s svojimi dejanji vpliva na okolje in prispeva k čistejšemu okolju za prihodnje generacije.
Június 5. – Környezetvédelmi világnap
1972. június 5-ét az ENSZ határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét.
31. maj – Svetovni dan športa
Šport je fizična aktivnost, izvedena v okviru določenih pravil z namenom telovadbe, tekmovanja, zabave, doseganja rezultatov in razvijanja veščin.
Posega na skoraj vsa področja človekovega življenja, kot so na primer zdravje, okolje, gospodarstvo in še bi lahko naštevali. Šport in zdravje sta tesno povezana, saj je za ohranjanje zdravja potrebna zmerna telesna aktivnost. Danes obstaja veliko različnih vrst športa med katerimi vsak lahko najde šport, ki mu ustreza in na ta način naredi nekaj za svoje zdravje.
Május 31. – a Sport Világnapja
A sport egy olyan meghatározott célú mindennapos tevékenység, melynek célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmények elérése, a képességek fejlesztése.
Egy sokszínű tevékenység, amely az emberi élet szinte minden területét érinti, mint például az egészségügyet, a környezetet, a gazdaságot ... A sport és az egészség szorosan összefügg, mivel az egészség megőrzéséhez mérsékelt fizikai aktivitásra van szükségünk. Ma sokféle sportág létezik, amelyek között mindenki megtalálhatja a számára megfelelő sportot, és ily módon tehet valamit az egészségéért.
28. maj – Svetovni dan Sonca
Sonce je osrednja točka našega Osončja, okrog katere krožijo vsa ostala nebesna telesa.
Od Zemlje je oddaljeno približno 150 milijonov kilometrov oz. 8,3 svetlobne minute. Sončna energija je bistvenega pomena za večino živih bitij na Zemlji, zaradi svoje življenjske moči pa ima Sonce izjemen kulturni in verski pomen.
Május 28. – a Nap Világnapja
A Nap a Naprendszer központi csillaga, amely körlül keringenek az égitestek.
A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap energiája nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára, éltető ereje miatt pedig kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.
15. maj – Svetovni dan podnebnih sprememb
15. maja se po vsem svetu zaznamuje svetovni dan podnebnih sprememb. Namen tega dne je opozoriti javnost na čedalje očitnejše podnebne spremembe.
S pojmom podnebnih sprememb se označuje spreminjanje globalnega in regionalnega podnebja na Zemlji v daljšem časovnem obdobju, posledice česar so spremembe ozračja, ki se kažejo kot naravne nesreče, kot so tornadi, poplave, krčenje ledenikov, požari, suše, bolezni.
Május 15. – Nemzetközi klímaváltozási akciónap
Május 15-én világszerte ünneplik a Nemzetközi klímaváltozási akciónapját. Ennek a napnak az a célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozásra.
A klímaváltozás kifejezés a Föld globális és regionális éghajlatának változásaira utal, amelyek olyan klímaváltozásokat eredményeznek, amelyek természeti katasztrófaként jelentkeznek, mint pl. tornádók, áradások, a glec
9. maj – Dan Evrope
Na dan Evrope, 9. maja, praznujemo mir in enotnost v Evropi. Tega dne obeležujemo obletnico zgodovinsko pomembne Schumanove deklaracije.
Francoski zunanji minister Schuman je v Parizu leta 1950 predlagal novo obliko političnega sodelovanja v Evropi, ki bi zagotavljala trajni mir med narodi Evrope. Naslednje leto, leta 1951, je nastal evro. Leta 1985 je bil na srečanju predsednikov vlad v Milanu 9. maj razglašen za dan Evrope.
Május 9. – Európa-nap
Május 9-én a béke és az egység szellemét ünnepeljük Európa szerte.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter Párizsban nyilvánosság elé tárta nyilatkozatát, amelyben új politikai forma létrehozását javasolta Európában, amely tartós békét biztosítana az európai népek között. Az ezt követő esztendőben, 1951-ben alakult meg az Euró. 1985-ben a kormányfők milánói találkozóján nevezték ki május 9-ét Európa napjának.
Miki Muster
(22. november 1925, Murska Sobota–7. maj 2018, Ljubljana)
Rodil se je 22. novembra leta 1925 leta v Murski Soboti. Po končani gimnaziji se je vpisal na Likovno akademijo v Ljubljani, kjer je dokončal študij kiparstva.
Od leta 1952 do leta 1973 je bil zaposlen kot novinar, od 1. januarja 1974 pa je ustvarjal kot svobodni umetnik. Bil je animator, ilustrator, stripar, kipar, novinar in filmski režiser. Velja za enega od začetnikov slovenskega stripa in enega najuspešnejših ustvarjalcev na področju stripa in risanega filma v evropskem merilu. Leta 2015 mu je Prešernov sklad podelil Prešernovo nagrado za življenjsko delo. Njegovi najbolj poznani stripovski junaki so Zvitorepec, Trdonja in Lakotnik. Znani pa so tudi njegovi junaki Medvedek Neewa, Lupinica, Čebelica Maja, Stezosledec, Snežek …
Miki Muster
(Muraszombat, 1925. november 22. – Ljubljana, 2018. május 7.)
1925. november 22-én született Muraszombatban. A középiskola elvégzése után beiratkozott a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémiára ahol szobrász szakon fejezte be a tanulmányait.
1952 és 1973 között újságíróként, majd 1974. január 1-jétől szabadúszó művészként dolgozott. Animátor, illusztrátor, képregényművész, szobrász, újságíró és filmrendező volt. A szlovén képregények egyik úttörőjének, valamint a képregények és a rajzfilmek terén Európa egyik legsikeresebb alkotójának számít. 2015-ben a Prešeren Alap Prešeren-életműdíjjal jutalmazta. Leghíresebb képregényhősei Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik. Ismertek pedig Medvedek Neewa, Lupinica, Čebelica Maja, Stezosledec, Snežek hősei is …
23. april – Svetovni dan knjige in avtorskih pravic
Leta 1995 je Unesco razglasil 23. april za svetovni dan knjige in avtorskih pravic. V svetovni literaturi je 23. april simboličen datum, z njim se povezujeta datuma smrti znamenitih književnikov Williama Shakespearja in Miguela de Cervantesa. Dan je posvečen promociji branja, založništva in zaščiti avtorskih pravic ter intelektualne lastnine. Ob dnevu knjige in avtorskih pravic smo pripravili virtualno razstavo priporočenih knjig za odrasleÁprilis 23. – A könyv és a szerzői jogok napja
1995-ben az UNESCO A könyv és a szerzői jogok napjává nyilvánította április 23-át. A világirodalomban április 23. szimbólikus dátum, ezen a napon halt meg a világirodalom két jelentős képviselője is, William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ezt a napot az olvasás, a könyv népszerűsítésére, valamint a szerzői és szellemi tulajdon védelmének szentelik. A könyv és a szerzői jogok napja alkalmából egy virtuális kiállítást készítettünk a felnőtteknek ajánlott könyvekből.
22. april – Dan Zemlje
Dan Zemlje obeležujemo 22. aprila. Praznovanje se je prvič organiziralo 1970. leta in ga zdaj koordinira globalna mreža Dneva Zemlje. Dogodek vsakoletno praznujejo v več kot 192 državah. Na ta dan se odvijajo dogodki za osveščanje glede varovanja okolja ter opozarjanje na ranljivost in enkratnost našega planeta.Április 22. – A Föld napja
Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Az ünnepet először 1970-ben szervezték meg, és most az Earth Day Network koordinálja. A napot több mint 192 országban ünneplik. Ezen a napon figyelemfelkeltő események zajlanak a környezet védelmének és a bolygónk sérülékenységének és egyediségének tudatosítása érdekében.
István Örkény
(5. april 1912, Budimpešta–24. junij 1979, Budimpešta)
István Örkény z nagrado Kossuth ter dvema nagradama József Attila nagrajen madžarski pisatelj, farmacevt; avtor madžarske groteskne proze svetovnega literarnega ranga.
Rodil se je v premožni meščanski družini. Med leti 1934 in 1936 je s prijatelji ustanovil ter urejal revijo Keresztmetszet, kjer je objavil svoja prva dela. Med leti 1938 in 1939 je živel v Londonu in Parizu. Leta 1941 je postal diplomirani kemijski inženir. Bil je na Donski fronti, od koder se je vrnil za božič 1946 ter se nato pridružil Madžarski komunistični stranki. Od leta 1949 je bil dramaturg Mladinskega gledališča (Ifjúsági Színház), od leta 1951 pa dramaturg Gledališča madžarske ljudske vojske (Magyar Néphadsereg Színháza). Leta 1953 je v literarni reviji Irodalmi Újság objavil svoje politično obarvano besedilo z naslovom Írás közben (Med pisanjem), ki je dvignilo veliko prahu. Od leta 1954 je delal kot lektor pri založbi Szépirodalmi Kiadó. Njegova besedila so bila objavljena v revijah Magyarok, Újhold, Új Magyarország, Csillag ter Forum. Ker je 23. oktobra 1956 sodeloval pri revoluciji, je imel prepoved objavljanja del med letoma 1958 in 1963. V tem času je kot kemijski inženir delal v farmacevtski tovarni. Enominutne novele, s katerimi je ustvaril nov literarni slog, so bile objavljene leta 1968. Njihov izredno kratek, jedrnat, filozofski ali groteskni način pisanja je bil novost ne samo na Madžarskem, ampak tudi v svetovni literaturi. Örkény je predstavnik madžarske groteskne drame. 1966 je napisal dramo Tóték (Tótovi), prikazana pa je bila leta 1967. Kasneje je bila prevedena v več jezikov in mu je prinesla svetovno slavo.
Örkény István
(Budapest, 1912. április 5.–Budapest, 1979. június 24.)
Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Jómódú polgárcsaládban született. 1934 és 1936 között barátaival megalapította és szerkesztette a Keresztmetszet című folyóiratot, ahol megjelentek első művei. 1938 és 1939 között Londonban és Párizsban élt. 1941‐ben vegyészmérnöki diplomát szerzett. Munkaszolgálatosként a doni frontra került, ahonnan 1946 karácsonyán tért haza, majd utána belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1953-ban megjelent az Írás közben című politikai publicisztikája az Irodalmi Újságban, amely nagy vihart kavart. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott. Írásai a Magyarok, az Újhold, az Új Magyarország, a Csillag és a Forum folyóíratokban jelentek meg. 1956. október 23‐án részt vett a forradalomban, ezért 1958 és 1962 között nem publikálhatott. Ez idő alatt egy gyógyszergyárban dolgozott vegyészmérnökként. 1968-ben jelentek meg a ˝stílusteremtő˝ Egyperces novellái. Ezeknek rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmódja nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt. Örkény a magyar groteszk dráma képviselője. 1966 augusztusában jelent meg a Tóték kisregényváltozata, majd 1967-ben bemutatták Tóték című drámáját. Ezt több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert.
István Csukás
(2. april 1936, Kisújszállás –24. februar 2020, Budimpešta)
Bil je madžarski pesnik, pisatelj, mladinski avtor, nagrajen z naslovom Umetnik naroda (Nemzet Művésze), nagrado Kossúth ter dvema nagradama Jószef Attila, član Digitalne literarne akademije (Digitális Irodalmi Akadémia).
Csukás je najprej izdajal pesniške zbirke, sredi 60. let pa se je začel ukvarjati z mladinsko literaturo in od takrat so poleg njegovih pesniških zbirk drug za drugim izhajali njegovi mladinski romani, pravljice, pravljice v verzih. V zadnjih 40 letih je ustvaril takšne večne pravljične junake, kot so Mirr-Murr, Pom Pom, A Nagy Ho-ho-horgász ter Süsü, a sárkány. Te junake so otroci spoznali predvsem iz risank ter lutkovnih filmov, po več njegovih mladinskih romanih so posneli uspešne filme.
(povzeto po: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csukas-istvan#eletrajz )
Csukás István
(Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Csukásnak először verseskötetei jelentek meg, majd a hatvanas évek közepén a gyermekirodalom felé fordult, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, A Nagy Ho-ho—horgász, és Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült.
(öszegezve a https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csukas-istvan#eletrajz alapján)