Noč knjige 2020

Gostje Noči knjige 2020

Milena Miklavčič

Je avtorica več otroških knjig. Za odrasle piše zgodbe, ki jih ji pripovedujejo anonimni pripovedovalci. Z njimi odstira življenjske, zelo intimne skrivnosti, saj govorijo o stvareh, o katerih se je molčalo in se še molči. Leta 2013 je izdala eno največjih slovenskih uspešnic, knjigo Ogenj, rit in kače niso za igrače.

Jelka Pšajd

Kot etnologinja proučuje nematerialno in materialno kulturo preteklega načina prazničnega in vsakdanjega življenja v Pomurju. Zbira nematerialno dediščino (pripovedke, vraže, različna znanja, šege, »grde besede« …) ter raziskuje, zbira in zapisuje življenjske zgodbe Prekmurcev, Štajercev in Porabcev.

Tatjana Bogdan

Tatjana Bogdan se že 25 let ukvarja z ljubiteljsko kulturo. Je predsednica kulturnega društva Lendava, tajnica kulturnega društva Zarja Gaberje, strokovna mentorica prekmurske folklorne skupine VDC Lendava. Za njo so številna potovanja po svetu, z večjih poti pa rada pripravi potopisna predavanja. Napisala je knjigo z naslovom Življenje mojih babic.

Janja Magdič

Janja Magdič je vodja območne izpostave JSKD OE Lendava ter dobitnica priznanja Občine Lendava na področju kulture in ohranjanja kulturne dediščine, predvsem folklornega izročila.

Milena Miklavčič

Drage bralke in bralci!

Pred vami je ena redkih knjig, za katero lahko rečemo, da je ne smemo prebrati na dušek! Vsaka zgodba je vredna vašega časa in pozornosti, razmisleka in sočutja, zato je prav, da jih prebirate korak za korakom. Ta knjiga je kot življenje samo, ki ga zajemamo z žličkami, če želimo, da tekne na pravi način!

S tretjo knjigo iz trilogije Ogenj, rit in kače niso za igrače, v kateri so zbrane zgodbe moških, končujem poljudne raziskave, zapise in intervjuje o medsebojnih odnosih in intimnem življenju na slovenski način. Vse tri knjige zajemajo čas od leta 1900 pa vse do danes.

Želja, ki je že dolgo tlela v meni, da dam besedo še moškim, se je naposled uresničila. Tudi zapisovanje njihovih zgodb je potekalo po intervjujih, kar pomeni, da sem bila – tako kot pri zgodbah žensk – na koncu le zapisovalka, nikakor pa ne presojevalka tega, kar so mi povedali.

Milena Miklavčič je izdala več knjig, večina je namenjena otrokom. Za odrasle piše zgodbe, ki jih ji pripovedujejo anonimni pripovedovalci. Z njimi odstira življenjske, zelo intimne skrivnosti, saj govorijo o stvareh, o katerih se je molčalo in se še molči. Prva knjiga iz tega cikla nosi naslov Usode (razprodana), sledila je knjiga Ženske, v kateri je več kot 50 zgodb o ženskah današnjega časa. Leto 2013 je zaznamovala ena največjih slovenskih uspešnic, Ogenj, rit in kače niso za igrače. Leta 2017 je sledila Ogenj, rit in kače niso za igrače, 2. del, s podnaslovom Babice, hčere, vnukinje. Tretja knjiga iz trilogije Ogenj rit in kače niso za igrače, ki prinaša moške zgodbe, pa je izšla leta 2019.

Milena Miklavčič je za Noč knjige prispevala poglavje iz svoje knjige Ogenj, rit in kače niso za igrače. Del 3. Moške zgodbe.

Objavljeno z dovoljenjem avtorice

Jelka Pšajd

Za letošnjo Noč knjige je prispevala povzetek iz svoje knjige Debeli sneg je düno, Znanje o vremenu v Slovenskih goricah, Prekmurju in Porabju, ki si ga lahko preberete TUKAJ.

(Jelka Pšajd, 2019: Debeli sneg je düno: znanje o vremenu v Slovenskih goricah, Prekmurju in Porabju, Murska Sobota: Pomurski muzej)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice

Tatjana Bogdan

Za letošnjo Noč knjige je prispevala povzetek potopisa o svojem božično-novoletnem križarjenju, ki si ga lahko preberete TUKAJ. Potopis bo predstavila tudi v živo na literarnem večeru v naši knjižnici.

(Tatjana Bogdan, Božično-novoletno križarjenje z ladjo MSC Opera, marec 2020)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice

Janja Magdič

Iskrenje srca

Avtorica ter založba sta knjigo podarili v digitalni obliki, na voljo je na tej povezavi.

(Janja Magdič, 2019: Iskrenje srca, Lendava; Velika Polana: JSKD)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice in založnikov

Drobtinice sreče

Avtorica ter založba sta knjigo podarili v digitalni obliki, na voljo je na tej povezavi.

(Janja Magdič, 2020: Drobtinice sreče, Velika Polana: samozaložba)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice

Prispevki domačih avtorjev

Lajos Bence

Lajos Bence je novinar, pesnik, pisatelj ter prejemnik literarne nagrade József Attila.

Albert Halász

Je direktor Knjižnice – Kulturnega centra Lendava, etnolog ter avtor več znanstvenih del in pesniških zbirk.

Péter Pál

Je lendavski pesnik, deklamator, pevec, trenutno študent dramske igre v Káposváru. Pri šestnajstih letih je izdal svojo prvo pesniško zbirko. Je večkratni nagrajenec Literarnega tekmovanja Sándor Szúnyogh, prejemnik nagrade Józsefa Attile, nagrade Kaleidoszkóp ter mladinske nagrade Radnóti.

Olga Paušič

Olga Paušič je vse do svoje upokojitve na DOŠ I Lendava poučevala slovenski jezik in izbirni predmet gledališki klub. Piše poezijo, prozo za otroke in odrasle, potopise, gledališka besedila za otroke in odrasle.

Béla Szomi Kralj

Je  pesnik, ustanovitelj in vodja etno glasbene skupine Kontrabant, organizator Etno rock festivala v Domžalah ter prevajalec pomembnih prekmurskih madžarskih literatov.

Judit Zágorec-Csuka

Je pisateljica-pesnica, ki ustvarja v mnogih literarnih zvrsteh; poleg pesmi je v prekmurski in madžarski književnosti prisotna še s prozo, študijami in eseji.

Lajos Bence

Lajos Bence je za Noč knjige prispeval svoje še neobjavljene pesmi ter novelo.

Philipsen a Táskarádió

 

Történt, hogy a vendégmunkásként Nyugaton dolgozó Karcsi unokabátytól, egyik hazalátogatása alkalmával, kisméretű Philips tranzisztoros rádiót kaptam ajándékba. A hazai frekvenciákat csak nehezen, a Kossuth Rádiót azonban tökéletesen fogta. A határhoz legközelebb eső térségben szinte „sztereo” minőségben és erősségben jött az adás. A miniatűr táskarádión majdhogynem tisztán hallható volt Komjáthy György Táskarádió című műsora.

Ha harminc év múlva

Ha harminc év múlva
majd olvasod e sorokat,
s rájössz, hogy életedből
mi minden kimaradt, mert
kimart az idő rozsdája,
mindent elfed a köd.

Bár örökre nem marad
semmi homályba,
s mennyi minden
éled újra nap, mint nap;
a kalapos emberből
csak a kalap, a besúgóból
egy-két jegyzettömb marad,
melyet soha senki
nem olvas már el.

Ne légy reménytelen:
a szöveg nem ég el,
a vers megmarad,
s megragad, mint minden,
mi a bogáncson fennakadt:
érző szív, máj, epe.

S ha lesz még, ki
akkor is szülőföldről
regél, értő nyelven,
magyarul, s szebb
otthont magának is remél,
megtartásról szól,
beérik a harminc éve
kallódó gondolat.

S ha lesz még, ki érti
az igét, akkor lesz
diadala a szónak,
a megdicsőült jónak.

(še neobjavljeno)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja

Húsvét előtti merengő

Kezdd el újrateremteni
az Embert, húzz vonalat,
ne irtsd ki véglegesen,
mert még formálható,
alakítható, sejtjeiben
még sok az oltható
vadonc-gén.
De kezdd el a munkát,
feljövőink, majdan
utódaink, üres fiókjainak
feltöltésébe fogj!

Most, hogy a panell-tűz
lángol, a láz is éget,
s a nővérek párna
helyett, a billentyűzetre
hajtják fejüket…
De ne kíméld a törtetést,
a kapzsiságot, a fönnhéjazó
hajhászókat, s az
új atombomba fércelőket,
kufár kereskedőket.

Uram őket szánd,
őket kíméld, s a még
formálható feljövőket,
a félreneveltekre is
nézz jóságos szemmel,
hogy a nagyhét végi,
föltámasztásban ne
a seregek urának végső,
és végzetes eljövetelét
várjuk, lássuk. Hisz’ Te
hirdeted a költővel,
hogy az is a szolgád,
„aki csak áll, s mereng”.

Nyisd rá szemünket a megváltó
örömre, s önfeltárulkozásra, Uram!

(še neobjavljeno)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja

Senkinek se fájjon

Ha elmegyünk, jó-jó kell,
az új időzóna, de mi lesz
Uram a tájjal, s a rá
nehezedő ködösítéssel,
mi lesz a sok homállyal?

Mi lesz a színekkel, mit
szavaink fonnak körül,
s mi lesz a kotlóssal,
ki a tojáson ül,
s mi a kiscsibékkel,
ki tanítja őket élni,
a tojás burkát elhagyva,
a héjától félni?

Mi lesz az első
áldozókkal, s mi lesz
az első mátkacsókkal,
ha illetéktelen
szájon landol,
mi lesz a meghibásodott,
irányítás
alól elszabadult
harci géppel?

S végül, ha majd
én is mindenből
hiányzom, kinek
fájjon hiányom?
Mert, az nem
lehet, hogy
senkinek se
fájjon!

Kell-e hogy fájjon?

(še neobjavljeno)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja

Kétkedés elnapolva
(Marad minden a régiben)

kitünte(tte)k, utána
ittak és ettek,
nagy pofával a plaketteket
mint semmi-érőket,
a sarokba lévő székre rakták,
–kit érdekelnek?–
volt olvasható arcokon,
az életmű díjig ott
is maradhatnak.
De kérdeném: mi van,
ha közben lankad
kedv, lohad a láng?
Ha az angyali zene
elhalkul ott benn,
kint meg törik a harmónia,
reked a hang, a fúvókán
megrezeg a pára?
- de nincs válasz,
a kétkedés elnapolva, marad
minden a régiben…

Jó, hogy minden folyónak
van, innenső és túlsó
partja, én még kivárok.
Még eldönthetem,
melyik a jó számomra,
melyik maradhat
végül – enyém?!

(še neobjavljeno)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja

Albert Halász

Prispeval je svoje tri pesmi.

Ars poetica (vokal Alja Petric, kitara Damjan Stanišić)

(Duo Ponte, 2017: Vrvohodci, zvočni posnetek: uglasbena poezija, Podnart: Klopotec)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Zvezdni prah (interpretacija Milada Kalezić)

(Duo Ponte, 2017: Vrvohodci, zvočni posnetek: uglasbena poezija, Podnart: Klopotec)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Napnak fénye (interpretacija Zoltán Szilágyi)

(Albert Halász, 2006: Mindenszó(l), zvočni posnetek, Lendava: MNMI)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Péter Pál

Péter Pál je prispeval dva svoja videa.

Tőzsér Árpád: Férfikor

Objavljeno z avtorjevim dovoljenjem

Olga Paušič

Olga Paušič je za Noč knjige prispevala pesem ter kratke zgodbe o karanteni.

 

Kratke zgodbe o karanteni lahko preberete TUKAJ ali TUKAJ.

(Olga Paušič, V karanteni, marec, april 2020)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice

OLGA PAUŠIČ (april 2020)

Karantena

Kaj neki počneš, kulturnik, te dni,
ko v samoti tičiš in virus straši?
Te stiska v želodcu, mrtvilo grozi?
Spodbuda je pičla, tišina teži.
Pero ti ne teče,
zamisli v možganih sploh ni!

Samota je blagor, če ni na ukaz,
samota v karanteni
pa duši tvoj glas.

Poglej, pomlad se razcveta,
toplota življenje obeta …
Rojstvo smrt za roko drži,
tako je pač od davnih dni.

Odmisli samoto, ukaze, zidove,
najdi v sebi čarobne svetove,
preleti grobove, pozabi strahove!

Ustvarjaj – življenje proslavljaj,
krepko krila razpni
in srčno glej v prihodnje dni!

(Olga Paušič: Karantena, april 2020)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice

Béla Szomi Kralj

Prispeval je dva videa z nastopa skupine Kontrabant, pesmi s CD-ja Sladki bes skupine Kontrabant ter svoje pesmi.

Pesmi s CD-ja Sladki bes

Srčno brezsrčen

 

Kakor sonce

(Kontrabant, cop. 2013: Sladki bes, zvočni posnetek, Mengeš: KUD Kontrabant)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

GLASBENI VIDEO skupine Kontrabant

Objavljeno z avtorjevim dovoljenjem

Objavljeno z avtorjevim dovoljenjem

PESMI

Egy meggy
(élet életben)

Egy meggy
nem megy,
s a hegy
szomorkodik
addig, amig
alig alszik
a gyík, amely
megette a
nagy meggyet s
átmászta a hegyet
hogy senki más,
csak a babonás
tarka kutya,
amely futja
húzva
az útja
szélén
élénken
az elszakított láncot
táncolva a megy-táncot
megette a gyíkot
csontostul meggyel
és a magot
elásta a hegy pupján,
nem por
hanem mindenható
élet volt
és élet
mindörökre
sarjad a megyből
ámen.


(Béla Szomi Kralj, 2019: Babjeverni pisani pes, Markišavci: Cajt)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Višnja
(življenje v življenju)

Ena višnja,
ne gre
z žalostnega hriba,
dotlej tukaj
komaj spi
veseli kuščar,
ki
pohrustal je debelo
višnjo,
splezal s hriba
v dolino, da nihče
drug, kot babjeverni
pisani pes,
ki teče
z verigo
ki jo vleče
na robu ceste
veselo,
poskakujoč v
ritmu
višnja – plesa,
pohrustal je
kuščarja
s kostmi in višnjo
in seme zakopal
na slemenu hriba
ne prah,
ne jaz,
le vsemogočno
življenje je
in vekomaj bo
klilo iz višnje
amen.


(Béla Szomi Kralj, 2019: Babjeverni pisani pes, Markišavci: Cajt)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Muravidéki reggel

Óh, hajnalpír arcú
reggel, beléd öntöttem
keserű sorsom
gyümölcsének
összes sírását,
könnyét.

Bámultalak,
szégyentelenül
meztelen testedet,
mit az első sugár
a felhőpárna alól
lustán kitakart.

Sárgálló
kalász tengereddel
ringatva
magam, a Mura
hullámain lebegek
immár örökre.


(Béla Szomi Kralj, 2019: Babjeverni pisani pes, Markišavci: Cajt)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Jutro v Prekmurju

O, jutranja
rdeča zarja,
vate sem prelil
solze
grenkega
sadja
svoje
usode.

Te gledal
razgaljeno
brez sramu
v goloti,
te oblak je razkril
leno
dnevu
naproti.

Zazibal sem se
v morje
pšenično
in rumeno.
Zaplaval s teboj
v valove
Mure
za vedno.


(Béla Szomi Kralj, 2019: Babjeverni pisani pes, Markišavci: Cajt)
Objavljeno z dovoljenjem avtorja in založnika

Judit Zágorec-Csuka

Avtorica je za Noč knjige prispevala svoje uglasbene pesmi.

L´enfant (interpretacija: Kristina Szőke)

 

Két fal között (interpretacija: Jasna Bači)

 

Azt akarom (interpretacija: Ilona Zadravec Szekeres)

 

De jó lenne (interpretacija in glasba: Tanja Kološa in Damir Soldat)

 

Verstelenül (interpretacija: Anita Szekereš)

 

(Judit Zágorec-Csuka, 2018: A csodafiúszarvas nyomában, zvočni posnetek, Lendava: MNMI)
Objavljeno z dovoljenjem avtorice in založnika