Bonde, Golnaz Hashemzadeh
El kell mondanom
Nahid és Maszud azon az estén ismerkednek meg, amikor Nahidot felveszik az orvosi egyetemre. Mindketten 18 évesek, a szabadságról álmodoznak. Amikor nem sokkal később Teheránban kitör a forradalom, a fiatal pár kölcsönzött pénzzel hamis útleveleket vesz és elmenekülnek Svédországba.
30 évvel később Nahidnak csak 6 hónap élete maradt, rákos. Egyedül érzi magát, egyedül a betegségével és egyedül a gondolataival. Amikor férjével együtt elhagyták gyökereiket, hogy új életet építsenek egy új országban, azt mondták, hogy újszülött lányukért teszik, hogy szabadon élhessen. De most, a halála előtt, Nahid arról gondolkozik, hogy Iránban hiányzott nekük a szabadság, most viszont mit ér a szabadság, ha már nincsenek gyökereik…
